Pages Navigation Menu
Categories Navigation Menu

Külföldön élsz? Van hobbid?

Mostanában egyre többször látom, hallom fórumokon és személyesen is, hogy nincs idő, pénz vagy lehetőség a hobbi folytatására külföldön. Valóban így kell ennek lenni?

Nemrég írtam a párkapcsolatok megóvásáról, ahol hangsúlyoztam a más emberek felé nyitás fontosságát és azt is, hogy nem árt, ha időnként hagyunk egy kis szabad teret a másiknak. A hobbi például mindkét feladatnak eleget tesz. Ráadásul még sok egyéb dologra is jó….

Íme egy lista, hogy miért fontos időt és energiát szánnunk valamilyen hobbira. Biztosan ki tudjátok egészíteni, úgyhogy ne fogjátok vissza magatokat. Várom az ötleteket a kommenteknél. 🙂

1. Kapcsolatteremtés: Amikor külföldre költözünk, akkor hirtelen barátok és család nélkül találjuk magunkat. Eleinte nem könnyű megismerni más embereket, ráadásul lehetőség szerint olyanokat, akikkel tényleg jól érezzük magunkat. Ilyenkor jöhet a képbe a hobbi. Ha táncőrültek vagyunk, akkor egy salsa vagy tangó tanfolyamon más, hozzánk hasonló táncőrültet ismerhetünk meg. Ha inkább sportolnánk, akkor a város kedvenc futópályája remek lehetőséget nyújthat ismerkedésre. Nem kell azon gyötrődni, hogy miről beszéljünk valakivel, akit csak most ismertünk meg, hiszen adott a téma.

2. Tuning a párkapcsolatnak: Ahogy már korábban is írtam, csodát tud tenni a párkapcsolattal, ha egy kicsit hagyjuk a másikat is külön életet élni, illetve mi is megtehetjük ezt. Ha van egy hobbink az abban is segít, hogy este végre ne csak a munkáról és a napi problémákról tudjunk beszélni egymással. 🙂 Ráadásul a kapcsolatot feldobhatja, ha valami olyan hobbit is kitalálunk, ami mindkettőnk számára érdekes.

Hobbi külföldön

PANPOTE / FreeDigitalPhotos.net

3. Stressz csökkentése, megküzdés a kulturális sokk tüneteivel: Sok kutatásról lehet olvasni ami arról szól, hogy a „jó stressz”, vagyis például a hobbi végzésével járó egészséges izgalom, mennyire védi az egészséget. Kevésbé leszünk lehangoltak, könnyebben tudunk beilleszkedni az új környezetünkbe, ha van egy folyamatos örömforrás számunkra.

4. Önmagunk megismerése, rejtett képességeink feltárása: A külföldi élet már eleve sok lehetőséget nyújt, hogy rejtett képességeinket megismerjük, egy hobbi pedig még tovább fokozza ezt. Új, a házimunkától és munkahelyi tevékenységeinktől eltérő aktivitás olyan kompetenciáinkat hozhatja felszínre, amit aztán az élet más területén is tudunk hasznosítani. A hobbitevékenység fejlesztheti a kreativitásunkat, képzelőerőnket, kitartásunkat, kitágíthatja látóterünket. Sok új és remek ötlet jöhet például egy esti futás során.

5. Agyunk karbantartása: A hobbitevékenységek dolgoztatják az agyunkat, ami nagyon hasznos, ha külföldön nem állunk rögtön munkában vagy akár kisgyerekkel vagyunk otthon. Egy rendszeres agytorna segíthet minket abban, ha munkát keresünk vagy egyszerűen csak villogni akarunk az ismerőseink előtt, hogy milyen gyorsan vág az agyunk. 🙂

6. Önbizalom erősítés: Nagyon jót tesz az embernek, ha nemcsak a munkahelyi vagy háztartási tevékenysége alapján mérettetik meg, hanem sikereket érhet el szabadidős tevékenységekben is. Ez az egész életünkre kihat, vidámabbak, optimistábbak, pozitívabbak leszünk.

7. Alternatív karrier: Kiderülhet, hogy annyira tehetségesek vagyunk valamilyen tevékenységben, hogy akár hivatásszerűen is végezhetjük. Külföldön tartózkodva ez hordozható karrierre is adhat lehetőséget. Például foglalkozhatunk webdesign-nal, írhatunk könyvet, fotózhatunk hivatásszerűen.

Ha eddig eljutottatok, akkor most jönnek a kifogások:

  • Hogyan tegyem magam szabaddá?

  • Épphogy megélünk így is, hobbira végképp nincs pénz

  • Hogy találjam ki, hogy mi lenne jó hobbi számomra?

  • Nem tudom folytatni az otthoni hobbimat, mert itt nincs lehetőség…

Nektek vannak / voltak ilyesmi kifogásaitok? Mit tettetek ellene?

Ha szeretnétek, írok majd arról, hogy minden kifogás ellenére hogyan találjunk mégis valami hobbit.

Ha tetszett a bejegyzés KLIKK IDE és kövess minket a Facebook-on is.

 Ha pedig a LinkedIn csoporthoz csatlakoznál, KLIKK IDE.

Comments

comments

7 hozzászólás

  1. 2012. szeptember 27. 8:30
    „Például foglalkozhatunk webdesign-nal”

    Nehezen öntöm szavakba a gondolataimat, azt látva, hogy valamit, ami alapvetően egy összetett és sokrétű ismeretet követelő -alapvetően sokszor igen stresszes- szakma a hobbikertészkedés szintjére süllyesztik és a virágkötészet mellé ajánlgatják mint terápiás tevékenységet, de ennek is megvan az oka.

    Majd elmúlik 🙂

  2. 2012. szeptember 27. 8:44
    Kedves Beau,

    Nem szeretnék senkit megsérteni, főként ha szakmai dologról van szó.
    Egyszerűen azért jutott eszembe, mert van egy ismerősöm, akik korábban más, kreatív dologgal foglalkozott, viszont most úgy alakult az élete, hogy online tevékenységet tud csak végezni. Azt pedig egészen jól.

    Vannak tevékenységek, ilyen pl. a fotózás, lakberendezés is, amit lehet nagyon profi szinten végezni és lehet hobbiként. Ez nem ugyanaz a kategória, ugyanakkor kiderülhetnek rejtett képességek.

    Szerintem, ha valaki profi szinten művel egy tevékenységet, akkor nem kell félnie a hobbi szinten tevékenykedő amatőröktől, akik ha fizetős tevékenységet végeznek, akkor sem ugyanaz lesz a célcsoport.

    Ugyanakkor valóban bosszantó, amikor az ember területére „betörnek”, megértem az érzéseidet. Ezt én pszichológusként is átéltem, amikor néhány hónapos tanfolyamot elvégzett emberek ígérik ugyanazt, amiért én 9 évet tanultam összesen.

    Petra

  3. 2012. szeptember 27. 8:52
    Világos, nincs harag, egyetértünk:) {Személyes részről annyi, hogy én pár éve koptam ki a hardcore webdesignerek közül mert a nyomdai grafikára kellett koncentrálnom -és ez már elég volt, hogy ne tekinthessem magam hozzáértőnek többé, és magamon érzem, hogy mennyit kéne tanulnom – mindkét téren… }

    Amúgy persze nem olvasnám a blogod ha nem élvezném.:)

  4. 2012. szeptember 27. 8:58
    Kiderült a hozzászólásból a webdesigner múltad.:-)
    Én a hivatásos fotósoktól vártam hasonlót, mert betettem a fotózást is a posztba, ugyanis tehetséges amatőr fotóst is ismerek. 😀

    Törlés

  5. 2012. szeptember 27. 13:28
    Én ajánlom az ingyenes „kávéházakat” is, ahol az adott nyelven beszélgethetünk másokkal.
    Ezek általában segélyszervezeteknél, önkormányzati alapítványoknál működnek.
    Én ma elmentem egyre, persze éppen ma elmaradt, de majd a jövő héten…
    Sikerült önkéntes munkát is találnom:-)
    Főzni kell segíteni öregeknek, ezt pedig nagyon szeretem!
    Ott beszélgethetek a főző társakkal, jó nyelvtanulási lehetőség is.
    Ha ráérek, akkor ebédosztásra is ott maradok, az meg külön jó lesz, mert az idős emberek szeretnek jó sokat beszélni:-)

  6. 2012. október 4. 22:57
    – Hogyan tegyem magam szabaddá?

    Szerintem ezt a legkönnyebb megszervezni. Ha van már gyerek, vigyázzon rá addig a párod/barátnőd/anyukád valaki más. Ha nincs, akkor van munka utáni/előtti időszak meg hétvége.

    – Épphogy megélünk így is, hobbira végképp nincs pénz

    Van egy csomó ingyen űzhető hobbi. A sportok egy része pl.: ilyen, futás, gyaloglás, biciklizés. El lehet menni kirándulni, sétálni, illetve bújni az adott város „pesti estjét” az ingyenes programok után

    – Hogy találjam ki, hogy mi lenne jó hobbi számomra?

    őőő próbálkozz?:)

    – Nem tudom folytatni az otthoni hobbimat, mert itt nincs lehetőség…

    Olyan nincs.:)

  7. 2012. október 6. 21:15
    Sziasztok!

    Nekem anno hobbiként indult a szakmai blogom, igaz, nem külföldön voltam, „csak” odahaza szülési szabin :-). Muszáj volt valami szakmai dolgot csinálnom, bármennyire is lekötött a kislányom, kellett valami „értelmes” tevékenység, az agyam karbantartására. Éjszaka írtam, és miután visszamentem dolgozni, sem hagytam abban. Főállásban, vezetőként, egy 13 hónapos bébivel, és egy bloggal, amit éjszaka írtam… Petra, elhiheted, volt kifogás elég (fáradt vagyok, nem tudok holnap felkelni, amúgy is kétszer kellett kelni a lányomhoz minden éjszaka…), mégis csináltam. Jót tett nekem, a lelkemnek, hogy segíthetek másoknak. Mai napig írom a blogot. Már kérdezték, meddig lesz még? Nem tudom, talán, amíg élvezem…
    És még annyit, hogy nagyon sok érdekes, értékes emberrel hozott össze a sors a blogom révén, akikkel ma már munkakapcsolatban állok.

Szólj hozzá!

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Ez a weboldal sütiket használ. Az Uniós törvények értelmében kérem, engedélyezze a sütik használatát, vagy zárja be az oldalt. További információ

Az Uniós törvények értelmében fel kell hívnunk a figyelmét arra, hogy ez a weboldal ún. "cookie"-kat vagy "sütiket" használ. A sütik apró, tökéletesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal helyez el az Ön számítógépén, hogy minél egyszerűbbé tegye az Ön számára a böngészést. A sütiket letilthatja a böngészője beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszi meg, illetve ha az "Engedélyezem" feliratú gombra kattint, azzal elfogadja a sütik használatát.

Bezárás