Kiknek kell megfizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot?

Új szakértőt köszönthetünk a Nők Külföldön oldalon, Dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, társadalombiztosítási szakértő személyében. Megkértem, hogy írjon Nektek néhány cikket a legfontosabb társadalombiztosítási kérdésekről, amelyekkel a külföldi élet során szembesülhettek. Az első cikket az egészségügyi szolgáltatási járulékról írta, amivel kapcsolatban nagy kavar van a fejekben. Remélem, hogy a cikk segít tisztázni ezeket a kérdéseket.

Gyakori kérdés, hogy a külföldön dolgozóknak mikor és miért kell megfizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot?

Az alábbiakban ezekre a kérdésekre kaphatnak a T. Olvasók részletes tájékoztatást.

Miért is kell megfizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot?

Az egészségügyi szolgáltatási járulék a kötelező társadalombiztosítás keretében nyújtott egészségügyi szolgáltatások fedezetére szolgál, azaz ez a befizetés többek között orvosi ellátás, betegszállítás, támogatottan vásárolható gyógyszer-, gyógyászati segédeszköz-, gyógyfürdő ellátás fedezetére fordítódik.

Kinek kell megfizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot?

A biztosítottak azáltal válnak jogosulttá egészségügyi szolgáltatásra, hogy fizetik a 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot. Az egészségügyi szolgáltatásra megállapodást kötő személyek a minimálbér 50 százalékát illetve külföldi diákok, kiskorúak a minimálbér 30 százalékát fizetik be a fenti ellátások fedezetésére.

Az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak esetében (azaz 1997. évi LXXX. törvény 16. § (1) bekezdés c)-f), h)-o) és s)-v) pontjaiban meghatározott személyek) például: Magyarországon lakó ápolási díjban-, gyermeknevelési támogatásban részesülők esetében a központi költségvetés havonta 5 790 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot utal át az egészségbiztosítónak az ellátok fedezetére.

Azok, akik nem biztosítottak, és a fentiek alapján egészségügyi szolgáltatásra nem jogosultak, de legalább egy éve Magyarországon lakóhellyel rendelkeznek, kötelesek az egészségügyi szolgáltatások fedezetére havi 6 810 (napi 227) forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni.

Miként alakul a 6 810 forint fizetése, ha az Európai Unión belül vállalunk munkát?

Ha Magyarországon lakóhellyel rendelkező személy az Európai Unió valamelyik tagállamába vagy Liechtensteinbe, Svájcba, Norvégiába, illetve Izlandra megy dolgozni, akkor az EU szabályai szerint a munkavégzés helye szerinti országban lesz biztosított. Ezt a biztosítási jogviszonyt Magyarországon elismerik, így ennek a személynek nem kell Magyarországon 6 810 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie.

A problémát ez esetben a társadalombiztosítási ellátás igénybevétele jelenti:

Magyarországon ugyanis az Európai Gazdasági Térség tagországában vagy Svájcban dolgozó csak az Európai Egészségbiztosítási Kártya alapján, az orvosilag szükséges ellátásokra lesz jogosult. Orvosilag szükséges ellátás magába foglalja a sürgősségi ellátást, de további ellátásokról a kezelőorvos dönt, azaz az orvos mérlegeli, hogy a magyarországi tartózkodás hossza, illetve a beteg állapota indokolja–e az ellátást Magyarországon vagy majd visszautazva a biztosítás helye szerinti országban kapjon a beteg ellátást.

Más a helyzet akkor, ha a munkavégzés helye szerinti ország illetékes szerve kiállítja a S1-es igazolást, akkor ezzel a munkavégzés helye szerinti ország vállalja, hogy megtéríti egy másik tagállamban az egészségügyi ellátás költségeit. A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy ha magyarországi lakóhellyel rendelkező, de pl: Németországban dolgozó személynek a német hivatal kiadja az S1-es igazolást és ezt az adott személy a magyarországi lakóhelye szerinti illetékes egészségbiztosítási szervhez beviszi, ahol regisztrálják ezt a dokumentumot, akkor ez az igazolás feljogosítja arra, hogy Magyarországon már ne csak az orvosilag szükséges ellátást kapja meg. Ezt követően ez a személy Magyarországon teljes körű természetbeni egészségügyi ellátást kaphat, amelynek a költségét a német társadalombiztosító megtéríti az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak.

Miként alakul a 6 810 forint fizetése, ha az Európai Unión kívül vállalunk munkát?

Ha egy magyar állampolgár, aki Magyarországon lakóhellyel rendelkezik, de pl: az USA-ban dolgozik, azaz olyan Európai Unión kívüli országban vállal munkát, amely országgal nincs szociális biztonsági (szociálpolitikai) egyezményünk, akkor jelen példánál maradva az USA-ban létrejött munkaviszonyát, mint biztosítási jogviszonyt, Magyarországon nem ismerik el. Mivel az USA-ban dolgozó személy megtartotta magyar lakóhelyét, ha nem tartozik bele azoknak a személyeknek a körébe, akik az 1997. évi LXXX. törvény 16.§-a alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosultak, akkor az USA-ban folytatott munkavégzése ellenére köteles havonta 6 810 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni.
Ha ez a munkavállaló megszünteti a magyarországi lakóhelyét, azaz kijelentkezik a lakcímnyilvántartásból, akkor ezáltal a 6 810 forint fizetési kötelezettsége is megszűnik.

Bejelentési kötelezettség

A jelenleg hatályos szabály alapján az a TAJ számmal rendelkező személy, aki valamely EGT tagállamban, illetve Svájcban, valamint a Magyarország által kötött nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó államban biztosított, köteles 15 napon belül bejelenteni a külföldön létrejött biztosítását és annak megszűnését az egészségbiztosítónak.

Ez esetben nincs egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés, mivel a TAJ-száma a nyilvántartásában érvénytelenítésre kerül.

Ha a fenti személy ezen kötelezettségének nem tesz eleget és a TAJ számmal ellátást vesz igénybe, akkor köteles az egészségbiztosítást terhelő költségeket megtéríteni, azaz az adott ellátás(ok) tb által finanszírozott árát vissza kell fizetni az egészségbiztosítónak. Ha például a beteg csípőprotézis műtétet jogellenesen vesz igénybe a TAJ számával, akkor a tb által a műtétért kifizetett több mint 600 000 forintot vissza kell fizetnie az egészségbiztosítónak.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék törlése

A NAV visszamenőleg törli a külföldön élő magánszemély egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségét, ha a külföldön élő személy igazolja (különösen a tartózkodást, illetve az egészség-biztosítási jogviszonyt igazoló okirattal), hogy huzamos ideje, életvitelszerűen Magyarország területén kívül tartózkodik, és tartózkodási helyén annak jogszabályai szerinti egészségbiztosítási rendszer hatálya alatt áll. A törlés a NAV-hoz benyújtott kérelem alapján történik.

Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség törlésének további feltétele, hogy az érintett időszakban a magánszemély nem vett igénybe az Egészségbiztosítási Alap által finanszírozott egészségügyi szolgáltatást.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése

Az egészségügyi szolgáltatási járulékot az adóhivatalnak kell megfizetni, azaz az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetést a NAV-nál kell intézni.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezettnek be kell jelentkeznie a NAV-hoz T1011-es nyomtatványon. A bejelentkezéshez szükséges

• személyazonosításra megfelelő igazolvány (személyigazolvány, útlevél, jogosítvány)
• lakcímkártya,
• adóigazolvány, TAJ kártya,
• ha más személy intézi a járulékfizetést a NAV-nál, akkor két tanú aláírásával ellátott meghatalmazás.

Az egészségügyi szolgáltatási járulékot a bejelentkezés időpontjától havonta, a tárgyhót követő hónap 12-ig kell megfizetni.

6 810 forintot a kötelezett helyett, más személy pl: hozzátartozó, barát is fizetheti. A járulékfizetés átvállalása az állami adóhatóság jóváhagyásával lesz érvényes.

Comments

comments