Kell kitartás a külföldi élethez?
Mostanában egyre több ismerősöm, ügyfelem panaszkodik, hogy nem jön be neki egy ország, ezért egy másikba költözik. Ha olvastátok a letölthető ajándék könyveket, akkor ismeritek a véleményemet: külföldön is változtatni kell, ha úgy hozza az élet, nem szabad beleragadni valamilyen számunkra előnytelen helyzetbe. A kérdés csak az, hogy mikor jön el az a pillanat, amikor tényleg változtatni kell és mikor érdemes még kitartani. Most az év elején, ami a tervezgetésről, fogadalmakról szól, különösen aktuális ez a téma.
Több olyan embert is ismerek, aki egyik országból megy a másikba szinte évről évre és sehol nem találják a helyüket: nem találnak megfelelő munkát, nem tetszik a város, ahol élnek, vagy egyéb indokok miatt állnak tovább rövid idő után. Némelyiküknél az az érzésem, hogy csak egy kicsit tovább kellene kitartani és megoldódna a helyzet.
Mi lehet az oka annak, hogy nem úgy sikerül a külföldre költözés, ahogy terveztük?
1. Előfordulhat, hogy nem ismerjük megfelelően a helyi nyelvet. Ez megakadályozhatja azt, hogy valóban számunkra megfelelő munkát találjunk, de a beilleszkedésünket is nehézzé teszi. Nyelvtanulásról ITT és ITT olvashattok.
2. A beilleszkedés során különféle fázisokon megyünk keresztül. Ezt jó, ha ismerjük, mert nem az a megoldás, hogy a kulturális sokk fázisában hazaköltözünk vagy tovább költözünk, hanem célszerűbb felvenni a kesztyűt és megoldani. A kulturális sokkról ITT és ITT olvashattok.
3. Az is gondot jelenthet, ha azzal az elvárással költözünk külföldre, hogy ott minden jobb lesz: könnyebb lesz az életünk, jobb lesz a munkánk, több pénzt keresünk. Mindez igaz lehet, de nem biztos, hogy rögtön az első hónapokban. Sok rejtett költség merülhet fel a külföldi élet során, ami anyagilag is megnehezítheti az életet eleinte. Erről ITT olvashattok. Az sem biztos, hogy rögtön megtaláljuk az ideális munkát, akár a nyelvtudás hiánya miatt, akár amiatt, hogy nincs helyi munkatapasztalatunk.
Most a 2013-as év elején érdemes átgondolni, hogy mik a prioritások az életünkben, kitűzni néhány számunkra fontos célt és tartani magunkat ahhoz. Mielőtt döntést hozunk a továbbköltözéssel, hazaköltözéssel kapcsolatban, nézzük meg, hogy a kinti életünk és a céljaink mennyire passzolnak össze. Ha úgy látjuk, hogy nem teljesen, akkor vizsgáljuk meg azt is, hogy mit tudnánk változtatni ahhoz, hogy a célunk felé haladjunk. Pl. ha utáljuk a várost, ahol élünk, akkor nézzük meg, hogy pontosan mit nem szeretünk: a környezetet, a munkánkat, a helyi kultúrát stb. Azt is nézzük meg, hogy mi segítene ahhoz, hogy elérjük a céljainkat. Ha a „nemszeretem” dolgokon tudunk változtatni, pl. fejlesztjük a nyelvtudásunkat, ezáltal jobb munkára van lehetőségünk, akkor első lépésben ezt tegyük meg. Ha továbbállunk, akkor nagyon könnyen előfordulhat, hogy csöbörből vödörbe kerülünk, vagyis ugyanúgy nem fogjuk szeretni az új helyünket.
A 2013-as tervezéshez találtok segédanyagot a Facebook Zártkörű Klubban, aminek a Heti Tippek olvasói lehetnek tagjai. A Heti Tippekre itt iratkozhatsz fel + még ajándék könyveket is tölthetsz le.
Ti már voltatok ilyen helyzetben, hogy nem szerettétek a várost / országot, ahol éltetek, ezért költöztetek tovább?
Ha a külföldi életről, külföldre költözésről olvasnál még többet, akkor izgalmas meglepetéseket találsz itt a Nők Külföldön oldalon. KLIKK IDE a meglepetésekért.
Ha tetszett a bejegyzés KLIKK IDE és kövess a Facebook-on is.
Ha pedig a LinkedIn csoporthoz csatlakoznál, KLIKK IDE.
Kép: Tom Curtis at FreeDigitalPhotos.net
Comments
2 hozzászólás
Szólj hozzá!
Itt kereshetsz a honlapon:
ORSZÁGINFORMÁCIÓK
Témák az oldalon
Még itt találsz meg:
EZEK A KEDVENCEINK:
Legutóbbi bejegyzések
Legutóbbi hozzászólások
Ezeken a helyeken élünk
A külföldi élethez kell kitartás, sok olyan dologgal szembesülünk, ami otthon nem ért volna bennünket!
Kell sok akaraterő, hogy megoldjuk a felmerülő problémákat!
Én nagyon szeretem a várost(országot), ahol most élünk, de kétségkívül nagy kihívások elé állított.
Ennek meg kell felelnem, mert ha nem tudok, akkor a jövőm sem alakul.
Ezt vállajuk, amikor költözünk:-)
Keseregni nem szabad, mindent meg kell tenni, hogy a jövőnk jól alakuljon…ez az egyetlen megoldás, ha maradni akarunk.
Már pedig mi maradni akarunk:-)
Szerintem a legfontosabb az, hogy az új helyzetemben a lehető legjobb harmónia kialakítására törekedjem, és ezt (kifele és befele egyaránt) elérjem önmagam körül. Azaz, egyfelől megnyugtatóan, rendben zárjam le a múltamat. Tartsam meg, és ápoljam mindazon kapcsolataim (p. a szeretteim, baráti- és ismerősi köröm stb), amelyek részéről bátorítást, bíztatást kapok új helyzetem, megkapaszkodásom, helytállásom vonatkozásában. Továbbá új környezetemet tekintve is azon kell lennem, hogy minél jobb és stabilabb összhangot alakítsak ki önmagam körül. Ebben (első lépésben) sokat segít az, ha hozzám közel álló, megbízható, tiszta lelkű emberek vannak mellettem, körülöttem. Akikre a nehezebb időkben számíthatok. Akik a sikereimnek velem együtt örvendenek. Családtagok, egy-két barát, jó ismerős stb.
Emellett rendkívül fontos, hogy minél előbb és minél jobban feltaláljam magam a (-z új) lakókörnyezetemben, a településen ahol élek, a munkahelyemen, a kollégáimmal való kapcsolatomban. Végtére is, az új társadalomban, ahol az életem zajlik. Be kell illeszkednem. Ami egyben azt is jelenti, hogy igyekszem minden olyan „akadályt” (hátrányt) leküzdeni, amely előttem (közöttem és környezetem között) áll. Amelyen „túl”, (meggyőződésem szerint) található az én remélt és kielégítő, boldog jövendőm. Fel kell vennem új környezetem ritmusát. Az új környezetem tekintetében nyitottnak, „kíváncsinak, érdeklődőnek” kell lennem az új dolgok és új kapcsolatok iránt. Örvendenem „kell” mindannak, amit nap, mint nap eredményként elérek és/vagy pozitívumként megélek. Illetve, elfogadnom azt, ami talán nem igazán „fekszik” nekem, de semmit se’ tehetek ellene. El kell fogadnom, hogy (talán) a (számomra új) társadalmi környezet sem egy tökéletes hely, de jobb, mint az, amit „mögöttem hagytam”.
Emellett tekintsek előre, és tartsam állandóan szem előtt a további gyarapodásom. Tegyek érte, akár áldozatok meghozatala, extra értékeim „megmozgatása”, belefektetése árán is (Pl. pénz, idő, energia stb.). Valamint, hogy lehetőségeim függvényében a lazításra, kikapcsolódásra, pihenésre, felfrissülésre, erőgyűjtésre is gondoljak, illetve „adjak” (Pl. ésszerű időbeosztás, kulturális élet, szabadság, nyaralás, hobby stb.). (Gildával természetesen egyetértek, ezért nem kívántam megismételni az általa leírtakat.)