Pages Navigation Menu
Categories Navigation Menu

Külföldre költözés válás után – Egy igaz történet

Nemrégiben egy családjogi szakértővel készült interjút olvashattatok arról, hogy milyen módon lehet gyerekkel letelepedni külföldön egy válás után. Ezután többen is jeleztétek, hogy voltatok már ilyen helyzetben, végigvittetek már ilyen folyamatot.

Karina – akinek a volt férje nagyon együttműködő volt – a blogján írta le a tapasztalatait. Én pedig egy másik hölggyel készítettem interjút arról, hogy milyen lépéseket kellett megtennie. Ez utóbbi történet azért is lehet érdekes számotokra, mert itt egy nem igazán együttműködő apa volt a másik szülő. Interjúalanyom kérte, hogy a valódi neve ne szerepeljen az oldalon, ezért a továbbiakban Andreának fogom hívni.

Andrea 36 éves, 2 gyermek édesanyja és 2 éve költözött Németországba egy új párkapcsolat miatt.

Szeretném felhívni a figyelmeteket, hogy az egyes esetek különbözhetnek, ezért jól teszitek, ha egyeztettek családjogi szakértővel. A korábbi interjúmban találhattok például elérhetőséget.

Milyen lépéseket kellett megtenned annak érdekében, hogy a gyerekeiddel külföldre költözhess?

A költözés folyamata a gyakorlatban úgy nézett ki, hogy első lépésként a gyerekeket ki kellett íratni az iskolából. Illetve ez így nem egészen pontos, mert nem lehet a hallgatói jogviszonyát teljes mértékben megszüntetni egy magyar állampolgárságú gyermeknek akkor sem, ha tartósan külföldön lakik. Mivel mi év közben költöztünk, egy kérvényt kellett írnom az igazgatónak, hogy szeretném ha a gyermekem magántanulói státuszban folytatná a tanulmányait külföldre költözésünk okán. Ezt 1-2 napon belül engedélyezi az igazgató, egyben jelenti a város jegyzőjének. A magántanulói státusz azt jelenti, hogy a gyermek nem jár iskolába, csak félévkor és év végén levizsgázik. De lehet kérni, hogy csak év végén vizsgázzon. A magántanulói státusz helyett még egy megoldás létezik, hogy passzív státuszba helyezzék a gyereket, ekkor már vizsgáznia sem kell. Viszont ebben az esetben be kell nyújtani az iskola részére a külföldi iskolalátogatási papírt. Ha az ember nyári szünetben költözik, akkor természetesen egyszerűbb rögtön a passzív státuszt kérni, hiszen akkor a szünetben be lehet íratni a gyermeket a külföldi iskolába, és ráérünk ezután benyújtani a kérelmünket a magyar iskolában. Év közben viszont ez nem egyszerű, hiszen nem tudunk egyik nap még Magyarországon lenni, másnap pedig már külföldön. Ezért először magántanulói státuszban voltak, később pedig – amikor már volt iskolalátogatási papírunk – kérelmeztük a passzív státuszt.

Sajnos nem minden igazgató együttműködő ebben a kérdésben. Mivel a gyermekeim nem egy iskolába jártak, így azt is megtapasztaltam, hogy az egyikben nagyon készséges és kedves volt az Igazgatónő, a másik iskolában viszont elég negatív kioktatást kaptam az egyoldalú költözési szándékom miatt. Ettől függetlenül akadálya nincs ennek a kérvénynek, és nem szükséges hozzá a másik szülő aláírása.

Ezek után pár nappal mi kiköltöztünk az új páromhoz anélkül, hogy előzetesen kérelmeztük volna a bíróságtól, hogy a gyermekek végleges tartózkodási helye Németországban legyen.

Mégpedig azért nem, mert a bíróság a kérelem elbírálásánál a következő dolgokat kéri:

  • iskolalátogatási papír

  • jövedelem igazolás

  • környezettanulmány

  • befogadó nyilatkozat(főbérlőtől, vagy az új párunktól, ha az ő tulajdonában van a lakás)

Nyilvánvalóan ezek csak akkor állnak a rendelkezésünkre, ha már kint tartózkodunk külföldön.

Így tehát kiköltöztünk, hiszen a jogszabály is azt mondja, hogy ha 1 évnél rövidebb a külföldön tartózkodás, akkor nem szükséges a másik fél hozzájárulása. De mivel tovább szándékoztunk maradni, emiatt viszont a szükséges dolgokat rögtön elintéztük (iskolába íratás, munkahely, stb) és ezek után benyújtottuk a kérelmet a másik szülő lakóhelye szerinti bíróságon, postai úton, illeték nélkül. Azért kell rögtön benyújtani a kérelmet, mert az 1 éves határidő, csak abban az esetben érvényes, ha nem szándékozunk tovább maradni. Ha tovább szeretnénk maradni, viszont nem kérjük a bíróság engedélyét, akkor jogellenessé válik a kiköltözésünk. Ezt a kérelmet akkor is be kell nyújtanunk, ha a másik szülő hozzájárul a kiköltözéshez. Mert az egyezséget is jóvá kell hagynia a bíróságnak végleges kiköltözés esetén.

Amit viszont még a költözés előtt még megtettünk, hogy az édesapát ajánlott levélben tájékozattuk a szándékunkról, és kértünk tőle egy lehetőséget arra, hogy találkozzunk és együtt megbeszéljük ezt a dolgot. Azért fontos levélben elküldeni neki, mert sajnos amikor elmérgesedik a viszony, (és senkiben nem lehetünk biztosak, hogy nem így lesz!) akkor minden letagadható, kivéve amit ajánlott levélben elküldtünk. Ebben a levélben a felkínált kapcsolattartást is le kell írni, amit a jövőre nézve biztosítani tudunk a másik fél számára. Ez nagyon fontos, mert külföldre költözés esetén is kötelesek vagyunk biztosítani a kapcsolattartást, mégpedig úgy, hogy nekünk kell Magyarországra utaztatni a gyermeket.

Miután kiköltöztünk a gyerekeket beírattuk a helyi iskolába, ami egyébként kötelező. Vagyis ha bejelentkezünk a lakóhelyünkre, akkor tankötelessé válik a gyermek külföldön is.

Amikor mindent elintéztünk, akkor postán benyújtottam a kérelmemet a magyar Bíróságra, amelyben kértem, hogy a bíróság jelölje ki végleges lakóhelyként a külföldi lakcímünket.

Semmi mást nem kértem a kérelemben, csak ezt. Indoklásként odaírtam, hogy az új párkapcsolatom és egyéb okok miatt a továbbiakban külföldön szeretnénk élni. Ebben az esetben ez egy peren kívüli eljárás, ami sürgősségi ügynek is számít egyben. Így amikor a bírónő elé került a kérelmem, akkor 8 munkanappal későbbre kitűzte a tárgyalást, és levélben értesített arról, hogy milyen papírokat szükséges beszereznem (fentebb felsoroltam) Ezeket a papírokat hiteles magyar fordítással kell ellátni, amit csak az OFI (Országos Fordító Iroda) végezhet el. A jövedelemigazolás mellett nekem már volt határozatom a családi pótlékról, így azt is fordíttattuk. Amennyiben hosszú a munkaszerződésünk, elegendő, ha a munkáltató például ír egy pár soros igazolást, melyben igazolja a jövedelmünket és a munkaviszonyt, így olcsóbb lesz a fordítás. Ugyanis ezeknek a papíroknak a fordítása jóval 100 000 Ft fölött van sajnos az OFI-nál. Természetesen ha megvárjuk, hogy a bírónő kiértesítsen minket a tárgyalás időpontjáról és hogy ezekre szükség lesz, akkor ez időben nem fog beleférni a 8 napra kitűzött tárgyalásra, így jobb ha hamarabb hozzáfogunk.

Amikor beadtam a bíróságra a kérelmemet, utána rendszeresen telefonon érdeklődtem, mert tudtam, hogy a Magyarországon feladott levelek 10 nap alatt érnek ide, így nem is értesültem volna időben a tárgyalásról, ha nem telefonálok.

A kitűzött tárgyalás napjára nekem megvolt minden papírom fordítással együtt, amit a bírónő elkért és alaposan végignézte mindet. Ez után felkért, hogy mondjam el szóban is a költözésünk és kérelmem okát, vázoljam nagyjából a helyzetet. Kb 5 percben elmondtam, hogy elváltunk, a gyermekek nálam vannak elhelyezve, most pedig mi az új élethelyzetünk. Utánam ugyanezt megkérdezte a volt férjemtől is. Ennél a pontnál a volt férjem megpróbált mindent előadni, minden 10 éves haragját és ellenvetéseit mindenről. A bírónő azonban nem volt hajlandó végighallgatni sem. Azt mondta egy dolog érdekli jelenleg, hogy hogyan zajlik a kapcsolattartás. Én elmondtam, hogy minden szünetben hazaviszem neki a lányokat és teljes szünet a rendelkezésére áll az édesapának. A volt férjem pedig elmondta, hogy igen, így van, tud kapcsolatot tartani a gyermekekkel.

Erre a bírónő kijelentette, hogy ebben az esetben a rendelkezésére álló igazolások alapján megállapítja, hogy a gyermekek megfelelő körülmények között élnek külföldön, ellátásuk biztosítva van, valamint az édesapával való kapcsolattartásuk is, ezért a gyermekek lakóhelyeként a németországi lakcímünket jelöli ki.

Vagyis az egész egy 45 perces tárgyaláson eldőlt.

Amikor ez a határozat jogerős, akkor lehet a magyar Okmányirodában bejelenteni a végleges külföldre távozást.

Ki segített neked ebben a folyamatban, honnan tudtál információt szerezni?

Sajnos szinte senki sem tudott segíteni. Az interneten sehol nem található konkrét leírás arról, hogy mégis hogyan és miként fogjon hozzá az ember a költözéshez, csak a vonatkozó jogszabályok szövege van fent.

Hiába beszéltem 4 ügyvéddel is a dologról, gyakorlatilag semmi biztosat nem tudtak számomra mondani. Így rájöttem, hogy hiába a sok jogszabály (amikben szerintem számos ellentmondás is van), ez egy elég „ingoványos” területe a családjognak és kénytelen vagyok a saját addig megszerzett információim alapján döntést hozni, hogy merre is induljak.

Ezért is nagyon örülök annak, hogy most ezzel a cikkel segíthetek másoknak kiigazodni ebben a dologban.

Külföldre költözés válás után

Forrás: David Castillo Dominici / FreeDigitalPhotos.net

A gyerekeid hogy élték át ezt a folyamatot? Milyen a viszonyuk most az édesapjukkal?

A gyermekek nagyon örültek az új környezetüknek, a költözés nem okozott nekik semmi problémát. Nagyon könnyen és gyorsan beilleszkedtek. Az édesapjukkal sajnos romlott a viszonyuk, ami az ellenséges magatartásnak köszönhető. Maga a folyamat nyilván őket nem érintette, nem is hívták be őket a bíróságra, sem pszichológushoz nem kellett menniük.

Bár minden szünetet az apukájuknál töltenek, de nem vágynak hozzá. Én azt gondolom, hogy a kapcsolat megromlásának nem a távolság az oka, hanem az, hogy ha egy ember belefog egy súlyos ellenségeskedésbe valami kapcsán, az az ember az élet más területein sem gondolkodik, viselkedik, érez úgy, ahogyan általában az helyes lenne.

A mi esetünkben például az édesapjuk 5 éve nem fizet gyermektartásdíjat, és amikor nála töltenek 1 hetet a lányok, akkor sem vásárol nekik semmit, még egy tolltartót sem. Ugyanakkor látják, amit esetleg magának vagy az élettársának megvásárol. Egy gyermek ilyenkor pontosan átérzi a gondoskodás hiányát és fontossági sorrendet, hogy ki a fontos az apa életében. Ennek a viselkedésnek már nincs köze ahhoz, hogy a gyermek hány kilométerre laki tőle, vagy magához a peres folyamathoz.

Tehát szerintem a költözés kapcsán kialakult ellenségeskedés csak egy negatív folyamat része. Ez a negatív folyamat lehet, hogy már korábban elkezdődött, de lehet, hogy ezzel a költözéssel kezdődik.

Mit javasolnál azoknak az elvált nőknek, akik most fontolgatják a külföldre költözést a gyerekekkel?

Javasolni azt tudnám, hogy ne tekintsék ezt a folyamatot egy akadálynak, inkább csak egy kötelezően elintézendő feladatnak. A válás utáni kiköltözésnek ez mindenképpen része, ha akarjuk, ha nem, muszáj túlesni rajta. De ha a költözésünk megfelelő körülményeit alá tudjuk támasztani a szükséges papírokkal, akkor semmi akadálya nincs a költözésnek és ne féljünk attól, hogy esetleg valaki megtiltja nekünk a külföldi letelepedést.

Az elején próbáljuk meg mindenképpen barátságosan és együttműködően tájékozatni a másik felet arról, hogy mit tervezünk. Amikor azonban ez nem sikerül és ellenségeskedésbe ütközünk, akkor viszont azt javaslom, mindenképpen kerüljük el a vitákat. Fogadjuk el, hogy nem ért meg minket, nem lehet vele beszélni és nem lehet meggyőzni. Innentől kezdve szorítkozzunk csak a kötelező dolgok megbeszélésére, pl. mikor lesz a szünet, ekkor és ekkor érkezünk, eddig lesznek nálad. Ezen kívül ne vegyük fel a kesztyűt, ha belénk kötnek, és ne is adjuk mi okot más beszédre, vitára. Mégpedig azért nem, mert ezek a jelenetek azok, amik megviselik a gyerekeket ha esetleg fültanúk, de ha nem is hallják, akkor is megvisel minket, a másik felet, aki esetleges haragját 5 perc múlva a gyermeken tölti ki.

De ami a legfontosabb, hogy el kell fogadnunk és be kell tervezzük mind az időbeosztásunkba, mind a pénztárcákba, hogy a kapcsolattartást biztosítanunk KELL! Be kell lássuk, hogy a nagy földrajzi távolságot mi okoztuk, ezért ennek a költségeit nem háríthatjuk az apára, és ezt jogszabály is így határozza meg. Kötelesek vagyunk az országba hazautaztatni a gyermeket minden esetben. Az a tapasztalatom, hogy ezt sokan elfelejtik, és ebből adódik a legtöbb problémájuk.

Ha fel szeretnétek venni a kapcsolatot Andreával, rajtam keresztül megtehetitek.

Ha tetszett a bejegyzés KLIKK IDE és kövess minket a Facebook-on is.

 Ha pedig a LinkedIn csoporthoz csatlakoznál, KLIKK IDE.


Comments

comments

9 hozzászólás

  1. Érdekelne kivel tudnám felvenni a kapcsolatot.

    • kérek valahogyan egy email címet, ha még aktuális

      • Szia! Tudnál e nekem abban segíteni, hogy a gyermek láthatásával kapcsolatban, külföldre költözés esetén milyen egyezséget lehet kötni a másik szülővel. Tudnál esetleg egy mintát küldeni, hogy pontosan miket kell beleírni?
        Köszönöm!

  2. Udvozlom.

    Szeretnem felvenni a kapcsolatot Andreaval. Hogyan lehetseges?

    • email címre tudok írni

  3. Ha kapok egy email címet akkor válaszolok 🙂

  4. Kedves Andrea!
    lenne néhány kérdésem…kérem az alábbi email címen vegye fel velem a kapcsolatot: era.kiss9@gmail.com

  5. Kevdes Andrea. Hasonló helyzetben vagyok,szeretnèm veled felvenni a kapcsolatot.
    Előre is köszönöm.
    Szép napot 🙂

  6. Szeretnem felvenni a kapcsolatot Andreaval!

Szólj hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal sütiket használ. Az Uniós törvények értelmében kérem, engedélyezze a sütik használatát, vagy zárja be az oldalt. További információ

Az Uniós törvények értelmében fel kell hívnunk a figyelmét arra, hogy ez a weboldal ún. "cookie"-kat vagy "sütiket" használ. A sütik apró, tökéletesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal helyez el az Ön számítógépén, hogy minél egyszerűbbé tegye az Ön számára a böngészést. A sütiket letilthatja a böngészője beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszi meg, illetve ha az "Engedélyezem" feliratú gombra kattint, azzal elfogadja a sütik használatát.

Bezárás