Ha külföldi székhelyű cégnek dolgozol Magyarországon…
A Nők Külföldön TB szakértője Dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, a Medikalauz oldal tulajdonosa, egy sokak számára fontos témáról ír ma: Hogyan vagy biztosítva, ha Magyarországról dolgozol egy külföldi székhelyű cégnek, aminek nincs magyarországi telephelye. Ezt sokan választják a külföldre költözés első lépéseként, ezért jó tudni, hogy ilyenkor milyen szabályok vonatkoznak rád.
Fontos! Ha további, speciális kérdéseid vannak TB és külföld témában, akkor NE itt tedd fel a kommentek között, hanem nézd meg Dr. Radics Zsuzsanna weboldalát ITT, vagy egy korábbi cikket a Nők Külföldön oldalon ITT. Sok információt megtalálsz ezeken a helyeken is.
Ha pedig túl bonyolult, összetett a problémád, akkor rendelkezésedre áll Dr. Radics Zsuzsanna társadalombiztosítási tanácsadással.
Sok kérdés érkezik azzal kapcsolatban, hogy miként kell teljesíteni a magyar tb közteherfizetést, ha a foglalkoztatottnak nincs magyarországi foglalkoztatója.
Az 1997. évi LXXX. törvény kimondja, hogy a külföldi foglalkoztató – azaz, aki Magyarországon nincs bejegyezve -, Magyarországon foglalkoztatott biztosítottjának járulékalapot képező jövedelméből 10 százalék nyugdíjjárulékot, valamint 7 százalék egészségbiztosítási- és 1,5 százalék munkaerő-piaci járulékot állapít meg és von le. A külföldi vállalkozás a bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget képviselő útján, ennek hiányában közvetlenül saját maga teljesíti. Ha a külföldi vállalkozás a járulékkötelezettséget közvetlenül teljesíti, a biztosítás kezdetét megelőzően köteles bejelentkezni az állami adóhatóságnál, és kérelmezni, hogy az állami adóhatóság foglalkoztatói minőségében vegye nyilvántartásba.
Abban az esetben, ha a külföldi vállalkozás a járulékkötelezettségek teljesítésére nem rendelkezik képviselővel, és a fenti bejelentkezést elmulasztja, az általa foglalkoztatott természetes személy biztosításával összefüggő bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget a foglalkoztatott teljesíti, és viseli a járulékkötelezettségek elmulasztása miatti jogkövetkezményeket, kivéve a mulasztási bírságot és az adóbírságot.
A foglalkoztatót terhelő 27 százalékos szociális hozzájárulási adó megfizetésére is hasonló szabály jött létre, azaz a külföldi kifizető az adóval összefüggő adókötelezettséget képviselő útján, ennek hiányában közvetlenül személyesen teljesíti. A külföldi kifizető az adókötelezettségeit személyesen csak akkor teljesítheti, ha bejelentkezése alapján az állami adóhatóság adózóként nyilvántartásba vette. Abban az esetben, ha a külföldi kifizető az adókötelezettségek teljesítésére nem rendelkezik képviselővel, és ha a bejelentkezést is elmulasztja, az adóval összefüggő adókötelezettségek teljesítésére a vele adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban álló természetes személy kötelezett, és ő viseli az adókötelezettségek elmulasztása miatti jogkövetkezményeket (ide nem értve a mulasztási bírságot és az adóbírságot).
A fenti biztosítási jogviszonyt a 15T1041INT jelű nyomtatványon kell bejelenteni az állami adóhivatalhoz.
A bevallás benyújtására kötelezett adózó a szociális hozzájárulási adóval, a biztosítási és járulékfizetési kötelezettséggel összefüggő bevallási, adatszolgáltatási kötelezettségét havonta, a tárgyhót követő hónap 12-éig elektronikus úton teljesíti, a 1508INT jelű nyomtatványon az állami adóhatóság részére.
A járulékbevallás tartalmazza:
– a külföldi vállalkozás nevét, székhelyét, adóazonosító számát,
– a foglalkoztatott természetes személyazonosító adatait, nemét, állampolgárságát,
– a foglalkoztatott taj-számát, adóazonosító jelét,
– a járulékalapra, a járulékok összegére, a biztosítási (foglalkoztatási) idő „tól-ig” tartamára vonatkozó adatot,
– annak az időszaknak a megjelölését, amely alatt a biztosított természetes személy járulékalapot képező jövedelemmel nem rendelkezett, és
– a külföldi vállalkozásnak az illetősége szerinti állam hatósága által megállapított adóazonosító számát, ha a járulékkötelezettséget a foglalkoztatott teljesíti.