Hogyan kérj segítséget?

Az elmúlt napokban több segítségkérő levelet is kaptam, számos segítségkérő Facebook poszttal találkoztam és ügyfelem is fordult hozzám kétségbeesve, mert kapott egy hosszú, komplikált segítségkérő e-mailt.

A külföldi életed során, de már a felkészüléskor is sok-sok információra, tanácsra van és lesz szükséged. Éppen ezért nagyon fontos tudnod, hogy hogyan tudsz úgy segítséget kérni, hogy valóban azt kapd, amit szeretnél. Most legyinthetsz, hogy ez nem egy nagy szám, de hidd el, hogy tényleg nem mindegy, hogy kitől, mit és hogyan kérsz. Az ügyfeleimen, olvasóimon is látom, hogy ha változtatnak a segítségkérésük módján, akkor hihetetlen eredményeket érnek el információszerzésben és kapcsolatépítésben is. Ezek pedig megalapozzák a Te sikeredet is külföldön, de itthon is.

Korábban már írtam arról, hogy mi az, amiben érdemes mások segítségét kérni és mi az, amit inkább Te csinálj meg. Ezt itt tudod elolvasni.

Ma néhány konkrét példán keresztül mutatom be azt, hogy mire figyelj, ha valamire szükséged van

1. Legyél konkrét!

Ezt nemrégiben olvastam: „Írnátok érveket és ellenérveket a Viber alkalmazásról? Nektek bevált?” és ezt is: „Németbe mennék dolgozni. Minden munkát elvállalok. Szóljatok, ha van valami lehetőség.”

Vajon ezekre a kérésekre mit lehet válaszolni? Az elsőnél nem derül ki, hogy az illetőnek mire kell a Viber, miért kérdezi ezt. A másodiknál meg semmit nem tudunk arról, hogy a kérdezőnek mi a szakmája, tud-e nyelvet és egyáltalán mit szeretne pontosan.

Az ilyen kérdésekre egészen biztosan nem érkezik használható válasz. Ha kérdezel, akkor legyél nagyon konkrét. Fogalmazd meg, hogy pontosan mit szeretnél tudni és lehetőleg olyat ne kérdezz meg, amit egy perc Google kereséssel megtalálsz. Ne „lődd el” a kérdezési lehetőségeidet értelmetlen dolgokra.

2. Tiszteld a másik idejét!

Egy ügyfelem kétségbeesve írt nekem a napokban, hogy felajánlotta a segítségét valakinek (pontosabban azt, hogy néhány kérdésére választ ad az adott országgal kapcsolatban), mire az az illető egy hosszú levélben körülbelül 20 kérdést tett fel neki, köztük olyat is, amire igazán csak egy szakértő (pl. adótanácsadó) tud választ adni.

Ha szívességet, segítséget kérsz, akkor vedd figyelembe, hogy a válaszok mennyi idejébe telnek a segítséget nyújtónak. Reális elvárásaid legyenek. Hosszú litániát nem szeretnek írni az emberek és sokaknak tényleg nem is fér bele az idejébe.

Priorizáld a kérdéseidet és amit megtalálsz máshol, meg tudsz kérdezni mástól is, azt ne ömleszd egyetlen emberre. Így sokkal szívesebben segít majd a későbbiekben is a másik ember.

3. A megfelelő embertől kérdezz!

Jelenleg nem Dubajban élek, de a LinkedIn profilomon szerepel az Öbölállamban töltött időszak is. Ott nem HR területen dolgoztam, de korábban valóban dolgoztam toborzási és egyéb HR területeken is. Az utóbbi időben sorra kapom az angol nyelvű e-maileket (ráadásul BCC-ben), amiben álláslehetőséget keresnek mindenféle szakemberek Dubajban. Úgy megfogalmazva mindez, hogy szóljak, ha az én cégemnél van munkalehetőség. Persze mindegyikhez jön egy önéletrajz is. Ezzel néhány gond van. Egyrészt én nem élek most Dubajban, másrészt, amikor ott éltem, akkor is szabadúszóként dolgoztam, harmadrészt ismeretlenül és kéretlenül nem illik önéletrajzot küldeni senkinek. (Erről a karriertréningben részletesen szó van, hogy hogyan lehet megkörnyékezni a kiszemelt embereket.)

Mi a történet tanulsága számodra? Nézz utána mindig, hogy kinek is küldöd az adott kérést, kérdést, és a megfelelő embert környékezd meg. Megfelelő földrajzilag, szakmailag és minden szempontból. Ha pedig valami nagyon szakmai kérdésed van, akkor azt szakembernek tedd fel, ne pedig egy random valakinek. Adózással kapcsolatban könyvelőt, adószakértőt keress, TB-vel kapcsolatban TB szakértőt vagy az OEP ügyfélszolgálatát, jogi kérdésekkel kapcsolatban ügyvédet, jogi szakértőt, pszichés problémával pedig pszichológust. Lehet, hogy elsőre anyagilag megterhelőnek tűnik egy szakembert megfizetni, de hosszú távon biztos, hogy többet spórolsz vele, ha elkerülöd a melléfogásokat. Itt írtam arról, hogy hogyan válassz szakértőt.

+1 Az ingyenesség mítosza

Sokaknál látom, hogy igyekeznek mindenhol az ingyenes lehetőségeket igénybe venni. Gyakran kapok olyan levelet, hogy jogi vagy karrier vagy bármilyen segítségre lenne szüksége az illetőnek, de csak olyat küldjek neki, ami ingyen van.

Ezzel az a probléma, hogy valódi ingyenes nem létezik. Valaki mindig fizet érte az idejével, energiájával és pénzével. A Nők Külföldön honlap fenntartása pénzbe kerül, a hírlevelek kiküldése is. A különféle kihívások, Facebook csoport, LinkedIn csoport működtetése, cikkek megírása pedig az időmbe kerül, a fizetős tevékenységek kárára. Ugyanígy van ezzel az összes többi szakértői oldal. Éppen ezért tudnak csak valamilyen szintig kínálni ingyenes lehetőségeket és nem fogja tudni senki megoldani minden problémádat kizárólag ingyenes szolgáltatással.

Ha egyedi, speciális kérdésed van, akkor annak megoldásához vagy bele kell tenned sok időt és energiát és az összes ügyfélszolgálatot, hivatalos szervezetet végigjárni, vagy pedig megkérdezni egy szakértőtől, aki nagy valószínűséggel csak fizetős szolgáltatás keretein belül tud majd segíteni. Ezzel a verzióval azonban Te is jobban jársz hosszú távon, mintha ingyenes fórumokon próbálnál valamilyen információt beszerezni.

Sok esetben, ha nem a megfelelő helyen tájékozódsz, az nemcsak sok idődbe, hanem pénzedbe is kerül. Például  megbüntet a NAV, feleslegesen fizetsz egészségügyi szolgáltatási járulékot és még sok-sok olyan tévedésbe futhatsz bele, amit a zsebed, pontosabban a pénztárcád bán.

Erről az ingyenes témáról már korábban írtam. Érdemes elolvasnod, hogy mikor érdemes és mikor nem érdemes ingyenes lehetőségeket igénybe venni.

Szóval kérdezz bátran, de figyelj oda, hogy kitől, mit és hogyan, és akkor megtapasztalod, hogy mennyivel hatékonyabb is tudsz lenni.

Comments

comments