Kultúrsokkos a láthatáron!

Az elmúlt napokban az egyik cikk kapcsán heves vita bontakozott ki a külföldi beilleszkedéssel, a kulturális sokkal kapcsolatban. A kulturális sokkról és a leküzdéséről már olvashattál a weboldalon, ma azonban egy kicsit más oldalról közelíteném meg a kérdést: Mit tegyünk, ha a környezetünkben valaki kulturális sokk fázisában van? Egyáltalán, honnan vesszük észre, ha valaki ebben a fázisban van?

Biztosan találkoztál már frissen kiköltözöttekkel (akár magyarokkal, akár más nációkkal), akik hihetetlen vehemenciával vetették bele magukat a külföldi életbe: részt vettek minden rendezvényen, nyüzsögtek a Facebookon, és néha az agyadra mentek. Na, ők még a beilleszkedési folyamat első fázisában voltak, a „mézeshetek” időszakában.

A kulturális sokk ezután jön, és sok tényezőtől függ: attól, hogy mennyire mély a krízis, és milyen hosszú ideig tart. Függ az illető személyiségétől, családi állapotától, munkaerő-piaci helyzetétől, nyelvtudásának szintjétől, az országtól, ahova költözött, és még sok egyébtől is. Egy anyuka, nyelvtudás nélkül, kicsi gyerekre otthon vigyázva, sokkal-sokkal nehezebben tud beilleszkedni, mint egy nyelvet tökéletesen beszélő, eleve a karrierje miatt külföldre költözött nő, aki napi szinten sokféle emberrel találkozik. Természetesen, az sem mindegy, hogy az új kultúra mennyire passzol valakinek a személyiségéhez, mennyire tér el az otthonitól.

Honnan veszed észre, hogy valaki a kulturális sokk állapotában van és nem csak simán undok? 🙂

Nem könnyű észrevenni, hiszen a legtöbben már elfelejtettük azt, hogy milyen volt kezdetben, vagy esetleg mi könnyebben átvészeltük.

Szóval, a jelek (a teljesség igénye nélkül):

• A másik ember gyakran levert, szomorú, sokat panaszkodik;
• Könnyen felhúzza magát, „beszól”;
• Szidja az országot, annak minden aspektusát: embereket, intézményeket, úgyszólván mindent;
• Gyakran hangzik el ez a szófordulat: „bezzeg otthon”;
• Lehetnek mindenféle testi tünetei: itt fáj – ott fáj, mindig fáj valahol;
• El sem tudja képzelni, hogy ebben az országban hogyan lehet élni.

Mit tehetsz, ha a környezetedben valaki ebben a cipőben jár?

Ha az agyadra megy, nincs türelmed foglalkozni vele, akkor a legjobb, ha elkerülöd abban az időszakban, amíg tart ez a krízis. Így nem mondotok egymásnak olyanokat, amiket később mindketten megbántok.

Ha nem tudod – vagy nem akarod – elkerülni, akkor komoly támogatást nyújthatsz neki már csak azzal is, ha megérted és elfogadod, hogy most éppen nehéz helyzetben van. A kéretlen tanácsok ritkán szoktak bejönni, bár van olyan ember, akinek a Csernus-féle sokkterápia az ideális. 🙂

Elmondhatod viszont neki, hogy neked mi segített, hogyan sikerült megoldanod a beilleszkedésedet. Aztán, az majd az ő feladata és felelőssége, hogy leszűrje azt, ami számára jó és hasznos.

Ajánlhatsz emellett programokat (nem, nem muszáj mindenhova neked elvinned!), tanfolyamokat, online és offline lehetőségeket. Rákérdezhetsz, hogy van-e valamire szüksége. Nagyon félelmetes lehet az első időszakban, ha nem tudja az ember lánya, hogy hova rohanhat, kit hívhat, ha beteg, vagy ha elromlott a hűtőszekrény. Pszichológust sem kell játszanod, ha nem akarod, mert a helyi kultúra mélyebb megismerésével, megértésével, a gyakorlati problémák megoldásával egyre könnyebben tud majd kilábalni a másik a kulturális sokk fázisából.

Mindenkinek más az útja, mindenkinek más segít. Munka, befektetés nélkül igazán nem lehet végigmenni a beilleszkedési folyamaton. Más helyett nem kell és nem is tudsz dolgozni.

Aztán, ki tudja, a végén kiderülhet, hogy egy hihetetlenül jó fej, kedves, aranyos ember rejtőzik a sündisznóálarc mögött. 🙂

Jó hír minden olvasónak: Ezentúl nem maradnak hibák a cikkekben, mert van egy szuper lektorom, a „SZÖVEGDOKI”. 🙂

Ha a külföldi életről, külföldre költözésről olvasnál még többet, akkor izgalmas meglepetéseket találsz itt a Nők Külföldön oldalon. KLIKK IDE a meglepetésekért. 

Ha tetszett a bejegyzés KLIKK IDE és kövess a Facebook-on is.

Ha pedig a LinkedIn csoporthoz csatlakoznál, KLIKK IDE.

 

Comments

comments