Mi legyen az otthoni lakásunkkal, ha külföldön vagyunk?

Amikor külföldön élünk, akkor előbb-utóbb szembesülünk azzal a kérdéssel, hogy mi legyen az otthoni lakásunkkal. Két fő megoldás merül fel ilyenkor: 1. üresen hagyni, 2. kiadni. Vajon melyiket érdemes tenni és mit tehetünk, ha már külföldön élünk?

Sokaknál előfordul, hogy külföldre költözéskor biztos, ami biztos alapon üresen hagyják a lakást: „Mi van, ha nem jön be a dolog?”, „Hol lakunk, ha hazalátogatunk?”, „Engedjek be idegent a lakásba?” Ilyen és hasonló kérdések miatt születik az a döntés, hogy egyelőre marad minden a régiben. Egy idő után azonban kiderül, hogy nem is olyan egyszerű a dolog. Ha mondjuk megkértük a szülőket, barátnőt, szomszéd nénit, hogy időnként nézzen rá a lakásra, akkor azt fogjuk észrevenni, hogy egyre többször kell különféle problémákat megoldani, újabb és újabb szívességeket kérni. Pl. kéményellenőrzés, lakásbeázás miatt ott dekkoltatni az anyut, hogy várja a szakikat.

Az se feltétlenül jó megoldás, ha több hónapra üresen, felügyelet nélkül hagyjuk a lakást. Saját élményem is van erről. Fürdőszoba ajtó véletlenül becsukódott vagy becsuktuk, most már ki tudja, majd, amikor 2,5 hónap után hazaértünk a fürdőszoba falának nagy részét gyönyörűséges penészbevonat borította a csatornából felszálló vízpára miatt. Mondanom se kell, szárítás, penésztelenítés, újra festés mindaz belezsúfolva abba a rövid időbe, amit otthon töltöttünk.

Ha egy lakásnak magas az alaprezsije (pl. közös költség), akkor elég sokba kerülhet, ha üresen áll. A közművek ki és bekapcsolatatása is pénzbe kerül + időbe is, vagyis pont arra nem alkalmas egy ilyen lakás, ha kikapcsoltatjuk pl. az áramot, hogy hazaruccanjunk pár napra és ott lakjunk.

Az üresen hagyás mellett a másik gyakori megoldás, hogy kiadja az ember ilyenkor a lakást. Persze függ attól is, hogy mennyire értékes az ingatlan, mennyire keresett a piacon, mennyire kiadható, mennyire gyakran járunk haza stb. Ha úgy döntünk, hogy kiadjuk, akkor érdemes ezt a folyamatot jól végiggondolni és nem kapkodni, mert eléggé pórul lehet járni. Van olyan ismerősöm, aki most pereskedik a bérlőivel, akik se fizetni, se kiköltözni nem hajlandóak és kihasználják azt, hogy a tulaj külföldön van, ahonnan elég nehéz mindent megszervezni. Összeszedtem néhány tippet, ami hasznos lehet, ha úgy akarjuk kiadni a lakást, hogy külföldön vagyunk.

1. A hagyományos lakásbérleti szerződés helyett érdemes közjegyzői okiratba foglalni a bérleti szerződést. Ezzel probléma (nemfizetés, nem megfelelő magatartás esetén) el lehet kerülni a hosszas pereskedést, hiszen a bíróság azonnal végrehajtási záradékkal látja el, vagyis ki lehet lakoltatni a nem korrekt bérlőt hosszasabb hercehurca nélkül. Ha már külföldön élünk és rövid időket töltünk otthon, akkor is meg tudjuk oldani a dolgot. Egy közeli családtagnak, jóbarátnak, akiben feltétlenül megbízunk, adhatunk egy meghatalmazást, amelyen az aláírást közjegyző hitelesíti, így ez a meghatalmazottunk képviselni tud minket akkor, amikor közjegyző előtt szerződésaláírásra kerül sor egy új bérlővel. Közjegyzői okiratokról ITT és ITT és ITT olvashattok. Ez a közjegyzői okirat nem olcsó,több 10.000 Ft is lehet, azonban sok pénzt, időt és idegeskedést megspórolhatunk vele, ha gond adódik. Kb. mint a biztosítással. Elég, ha egyszer van rá szükség az életben…

2. Ha nincs olyan megbízható rokonunk, ismerősünk, aki vállalja, hogy intézi helyettünk a lakásunkkal és albérlőnkkel kapcsolatos ügyeket, akkor kiadhatjuk ingatlanirodának nemcsak az albérlő megkeresését, hanem a lakás kezelését is. ITT olvashattok pl. ilyen szolgáltatásról. Ennek a díja nagyságrendileg a bérleti díj 10%-a vagy minimum 10.000 Ft, viszont akkor nem kell kétségbeesetten körbetelefonálni a családot, ha valami intéznivaló van, nem kell hazautazni hirtelen, ha nem találtunk senkit, aki meg tudná oldani helyettünk a dolgot.

3. Tudom, hogy a legtöbben bejelentés nélkül adják ki a lakásukat, amit nem olyan bonyolult megoldani, ha az ember abban az országban él, ahol a lakása van. Külföldről azonban nem egyszerű a dolog. Nem könnyű készpénzben begyűjteni a bérleti díjat, ami aztán ki tudja, hogy hogyan lesz számunkra felhasználható, hogyan kerül a számlánkra. Érdemes megfontolni a hivatalos utat is. Az már legalább jó hír, hogy nem feltétlenül kell külön adószámot kiváltani, mint korábban, hanem adóazonosítónkkal is bevallhatjuk az éves adóbevallásban. Arra kell azonban figyelni, hogy negyedévente adóelőleget kell fizetni. További részleteket az ingatlan bérbeadásról ITT olvashattok.

4. Ha hosszabb időre adjuk bérbe az ingatlant, akkor azt is érdemes megfontolni, hogy a közműveket a bérlő nevére átiratjuk. Ha pedig nem fizet időben vagy nem fizet egyáltalán, akkor innentől kezdve nem a mi gondunk. Kergesse az ELMÜ a bérlőt, ne minket.

A végkövetkeztetést mindenki vonja le magának. Az üresen hagyott lakásnak és a kiadott lakásnak is megvan az előnye-hátránya, ezt mindenki saját maga mérlegelheti, hogy melyik a megfelelő számára. A célom az volt, hogy néhány olyan rizikó faktorra hívjam fel a figyelmeteket, ami megnehezítheti azt, hogy a külföldi életetekre tudjatok koncentrálni. Ha olvastátok az ingyenességről szóló cikket, akkor emlékeztek biztosan, hogy azt gondolom, időnként jobban járunk, ha bizonyos dolgokért fizetünk. Ha a kiadás mellett döntünk, akkor hosszabb távon tényleg érdemes fontolóra venni az elsőre költségesnek tűnő megoldásokat, hiszen ha kint a munkánkra, karrierünkre tudunk koncentrálni ügyintézés helyett, akkor ez az összeg sokszorosan megtérül.

Kíváncsi vagyok az otthoni lakással kapcsolatos saját tapasztalataitokra is, úgyhogy ne fogjátok vissza magatokat, írjátok le a kommentek között. 🙂

Ha szeretnéd befolyásolni, hogy miről szóljon ez az oldal, KLIKK IDE.

Ha a külföldi életről, külföldre költözésről olvasnál még többet, akkor izgalmas meglepetéseket találsz itt a Nők Külföldön oldalon. KLIKK IDE a meglepetésekért. 

Ha tetszett a bejegyzés KLIKK IDE és kövess a Facebook-on is.

Ha pedig a LinkedIn csoporthoz csatlakoznál, KLIKK IDE.

Comments

comments