Mikor vagyok jobb anya, ha dolgozom vagy ha otthon vagyok?
Korábbi bejegyzéseim kapcsán többetekben felmerült az a kérdés, hogy vajon az anya munkavállalása mennyiben befolyásolja a gyerek fejlődését. Ez gyakran felmerül azokban a családokban, akik külföldön élnek. Nyugat-Európai országokban a nők sokszor nem dolgoznak, így kevés az a gyerek, akit egész napra óvodában, iskolában hagynak. Mai bejegyzésem a „dolgozzunk vagy ne dolgozzunk” témát járja körül. Nem ígérem, hogy az egyetlen és üdvözítő megoldást fogom leírni, azonban remélem, hogy néhány fontos szempontra fel tudom hívni a figyelmeteket.
1. Ne hasonlítgasd magatokat más anyuka-gyerek párosokhoz:
Nem tudhatod, hogy mi az ő történetük a gyerek születése óta, mennyire harmonikus a viszonyuk, mi veszi körül őket. A gyerek iskolai, óvodai magatartása nem csak attól függ, hogy az édesanyja dolgozik vagy sem.
2. Gondold végig, hogy mi lenne a munka előnye:
Gondoljátok végig férjeddel, pároddal, hogy anyagilag szükség van-e arra, hogy dolgozz. A fizetésed és az óvoda vagy bébiszitter költsége hogyan aránylanak egymáshoz. Fontos látni, hogy kényszer vagy lehetőség az, hogy munkát vállalj.
3. Válaszd el saját érzéseidet, vágyaidat a gyereked igényeitől:
Nézz magadba és gondold végig egész őszintén, hogy Te magad mit szeretnél, mitől lennél elégedett boldog. Mit szeretnél pontosan: dolgozni, pénzt keresni, kimozdulni a lakásból, „gyerekmentes” időt tölteni…stb? Mindannyian mások vagyunk, valakit teljesen lefoglal az anyaság, a háztartás és ettől teljesen boldog, valaki úgy érzi teljesnek az életét, ha munkahelyi karriert is épít. A gondolkodásban segítségedre lehet a korábbi önismereti bejegyzésem.
Gondold végig, hogy milyen a Te gyereked. Szeret-e közösségbe járni, mennyire tudná megszokni, ha a délutánt is közösségben vagy esetleg bébiszitterrel töltené. Beszélgess vele erről a témáról, ismerd meg az Ő saját igényeit.
4. Legyél „elég jó” anya:
Nem kell tökéletesnek lenned ahhoz, hogy a gyereked egészséges és boldog felnőtté váljon. Az „elég jó” anya fogalmat Donald W. Winnicott vezette be, a magyar olvasók pedig inkább Bruno Bettelheim könyvéből ismerhetik. Az elég-jó szülő nem félti túl a gyerekét, de nem is hanyagolja el, a gyerek igényeinek megfelelően foglalkozik vele, egyszerre ad szabadságot és biztonságot. Anya és gyerek közötti egyensúlynak része az is, hogy az anya nemcsak a gyerek, hanem a saját szükségleteire is ráhangolódik. Egy boldogtalan, kiegyensúlyozatlan anyukának nehéz boldog és kiegyensúlyozott gyereket nevelni. Ezért fontos, hogy ha valaki akkor érzi jól magát, ha dolgozik, bejár egy munkahelyre, akkor erre valamilyen megoldást érdemes találni.
5. Ne felejtsd el, hogy Te magad is példakép vagy a gyereked számára:
A gyereked azt a női szerepet fogja megismerni / megtanulni, amit Te mutatsz neki. Ha kislányról van szó, akkor számára az lesz a „normális”, ahogy Te élsz, ha kisfiúról, akkor azt a nőtípust, női szerepet fogja természetesnek találni, amit Te mutatsz neki. Gondold végig, hogy mit szeretnél nekik mutatni?
6. Nem csak teljes munkaidős munkák vannak:
Nézz körül, hogy milyen lehetőségek vannak a környezetedben: részmunkaidő, távmunka, önkéntes munka stb. Lehet, hogy találsz olyan munkavégzési formát, amivel könnyedén összehangolhatod gyereked iskolai, óvodai programját. Valaki számára könnyebb, ha szétválasztja a munkát és a magánéletet, vagyis nem otthon dolgozik, valaki viszont tökéletesen tud online munkát végezni gyerekei mellett. Te milyen vagy?
7. Gondolataink irányítanak minket:
Korábban már leírtam, hogy ha az akadályokra, problémákra koncentrálunk, akkor egészen biztosan megbotlunk bennük. Ha előre félünk attól, hogy hogyan kezeli majd a gyerekünk azt a helyzetet, hogy több időt kell tőlünk távol töltenie, akkor egészen biztos, hogy feszültek leszünk, ami átragad rá is, vagyis tényleg „rossz” lesz az iskolában vagy óvodában és tényleg megsínyli a változásokat. Képzeljük el inkább, hogy milyen jó lesz, ha dolgozunk, a gyerek hogy fogja élvezni a különféle délutáni programokat és milyen izgalmasak és értékesek lesznek az együtt töltött pillanataink.
Ha van kedved, oszd meg velünk a gondolataidat.
Ha tetszett a bejegyzés KLIKK IDE és kövess a Facebook-on is.
Ha pedig a LinkedIn csoporthoz csatlakoznál, KLIKK IDE.
Comments
5 hozzászólás
Szólj hozzá!
Itt kereshetsz a honlapon:
ORSZÁGINFORMÁCIÓK
Témák az oldalon
Még itt találsz meg:
EZEK A KEDVENCEINK:
Legutóbbi bejegyzések
Legutóbbi hozzászólások
Ezeken a helyeken élünk
Örülök ennek a bejegyzésnek, mert sokat vívódok magamban mostanában ezen.
Szerencsére még van 1 évem, hogy kitaláljam, hogyan tovább.
Nekem szükségem lenne arra, hogy kimozduljak itthonról, dolgozzak, de azt sem szeretném, ha a gyerekek látnák kárát.
Ezért talán részmunkaidős megoldáson gondolkodom a leginkább.
Mások a körülmények, mint otthon, amiatt, hogy itt sok anyuka nem dolgozik.
Ezért nem tudom, hogy a mi gyerekeink hogyan viselnék, ha ők az iskolában maradnának egész napra.
Most a fiam osztályában azt láttam, hogy „rosszabbak” azok a gyerekek, ahol az anyuka is dolgozik.
Az 5. pont nagyon tetszett, erre még nem is gondoltam ezzel a kérdéssel kapcsolatban.
Ez is a munka felé terel:-)
Én egyébként megelégednék egy otthon végezhető, internetes munkával, de fogalmam sincs, hogy hogyan lehet ilyet szerezni!
Szia Gilda,
Gondoltam egy kicsit még jobban összezavarlak (persze csak azért, hogy aztán segítsek megoldani 😉
Egy másik blogra pont most írtam az otthoni munka előnyeirő és hátrányairól. Érdemes ezeket a szempontokat is átgondolni.
http://penzcsinalok.transindex.ro/votisky/?p=240
Petra
Köszi, meg is nézem!
Látom itt is megjelentek a kötekedők:-(
Hát igen, ezek is fontos szempontok!
Ugye azért mennénk dolgozni, hogy egyrészt legyen anyagi függetlenségünk, másrészt tartozzunk valamilyen kollektívához, emberek között legyünk.
Az otthoni munkánál ez kiesik, talán nem is megfelelő számomra, mert fontosabb lenne a valahová tartozás.
Talán ahogy írtad a kettő kombinációja?
Jaj de jó, hogy még van 1 évem ezen gondolkozni:-)
Sziasztok!
Szerintem van meg egy nagyon fontos pont, meghozza az, hogy mindenkinek szuksege van sikerelmenyre. Ezt szerintem sok esetben inkabb csak a munka adhatja meg. En sok anyukat ismerek, akik otthon ulnek, es befordultak. Nem nyitottak a vilag fele, felnek is ujra megmerettetni magukat, aztan egy ido utan elhanyagoljak magukat, mint no, mert semmi onbecsulesuk nem lesz. Ez a gyereknek sem jo. Feszultek, es magukat okoljak az anyjuk lehangoltsagaert. Szerintem ezert mindenkeppen erdemes a reszmunkaidot meggondolni. Ismerek sok apukat, akik ugyanugy 80%-ban dolgoznak, mint az anyukak, es igy egy nap kivetelevel minden delutan otthon van valaki a gyerkoccel. Nekem az lesz a kovetendo pelda.