Az én szülésem: Szülés Londonban – egy magyar anya szemével

Ha megosztanád a szülésed történetét, írj a nokkulfoldon@gmail.com címre.

A következő interjúalanyom Zsuzsanna, aki jelenleg Szingapúrban én, de mindkét gyermeke Londonban született. Gyerekei születése előtt marketing területen dolgozott. Fogadjátok szeretettel az ő történetét.

Hol és mikor szültél? Mi alapján döntöttétek el, hogy hol szülessen meg a baba?

A lányunk 2005-ben született a Queen Charlotte kórházban Londonban. Más ügyben kezelésre jártam oda előzőleg, innen tudtunk a kórházról. Azért esett a választásunk erre a kórházra, mert jó hírű „birth centre”-je van (nem tudom, hogy ennek mi a legjobb magyar megfelelője -bábák által üzemeltetett szülőszoba). Miután terhes lettem elmentünk egy bemutató előadásra a birth centre-be. Körbevezettek minket és elmagyarázták, hogyan működik a tradicionális kórházi ágyas szülőszobához képest. A bába, aki egyébként egy férfi volt, nagyon meggyőző volt. A hely maga is békés nyugalmat árasztott, a falak tele voltak halas anyukák/apukák által beküldött baba képekkel. Én nagyon hamar eldöntöttem, hogy vízben szeretnek szülni. Itt minden szobában volt szülő-kád és a bábák nagyon jól értettek hozza, hogy hogyan kell levezetni egy „vizes” szülést. Egy modern, jól működő hely benyomását keltette az egész intézmény, ahol mindenki a természetes szülésben hisz. Mindez ingyenes az NHS -en keresztül, hangsúlyozom, hogy semmit sem kell fizetni a szülésért.

Sajnos a kórház kb. félórányira volt a házunktól autóval ez kicsit aggasztott az egész terhesség alatt, mert Londonban előfordulhatnak nagy dugók. Végül nem volt semmi baj.

Honnan tudtál információt szerezni a terhesgondozással, szüléssel kapcsolaban?

A kórházon kívül a másik legfontosabb információs forrásom az NCT volt (National Childbirth Trust). Mindenkinek nagyon ajánlom a belépést, amint terhes lesz Angliában. A szervezetet anyukák és egészségügyi szakemberek működtetik. Ha belépsz, akkor összehoznak az anyukákkal a saját szomszédságodban. Részt vehetsz a szülést és újszülött babagondozást előkészítő tanfolyamukon. Ha jól emlékszem 100 font körüli összeg a belepés ára, de minden penny megéri!

Nekem különösen fontos volt, hogy találkozzak várandós anyukákkal a környéken, ahol laktunk. A munkahelyi barátokkal való kapcsolattartás nagyon nehézzé válik a szülés után, egyrészt mert London hatalmas távolságok vannak, másrészt mert hirtelen nekem egész más problémáim, időbeosztásom érdeklődésem lett amint megszületett a lányunk. Így nagyon fontossá váltak számomra az új kismama barátnők. A 6 hölggyel, akikkel megismerkedtem az NCT segítségével eleinte minden héten találkoztunk, de még ma, 7 év után is tartjuk a kapcsolatot, pedig én már nem is lakom Londonban. A második gyerekeket is szinte egy időben szültük, így úgymond „instant” baráti koruk volt az új babáknak is.

A másik fontos előnye az NCT képzésnek, hogy Angliában az anyáknak számos esetben van döntési/beleszólási lehetőségük a szülés során. Attól kezdve, hogy milyen fájdalomcsillapítót szeretnének, kérnek-e gyorsító injekciót a placenta megszüléséhez egészen addig, hogy kapjon-e a gyerek BCG oltást amint megszületett. Az én szüléseim például gyakorlatilag folyamatos tárgyalásban teltek a bábával arról, hogy mi a következő lépés. Ha egy adott megoldást választok, akkor mi a következménye stb. Erre fel kell készülni másként nem tudunk jól informált döntéseket hozni. A felkészülésben nagyon segített nekem az NCT tanfolyam. Pontosan tudtam, hogy mit választhatok és az milyen következményekkel jár majd. Ők persze a természetes szülést támogatják és a „low intervention” hívei. Nekem ez szimpatikus volt ezért nekem az NCT filozófia is bevált. Nem mindenki van így ezzel.

Végül, de nem utolsó sorban az NCT tanfolyam során találkoztunk egy helyi anyukával aki „frissen szült” és elhozta a két hónapos kisbabáját is. Tőle aztán megtudhattuk, hogy végül is a szülés a legkevesebb, ami utána jön az a legnehezebb.

Egyébként a kórházak maguk is tartanak felkészítő tanfolyamokat én erre is jártam. Hasznos volt, mert elmagyaráztak a fürdetést, szoptatást stb. Továbbá a helyi körzeti orvosi rendelőben is vannak tanfolyamok szülés előtt és után is. Ezek mind ingyenesek. Érdemes elmenni, egyrészt anyukákkal való ismerkedés végett másrészt sok új dolgot lehet hallani, mert mindenkit ugyanaz a téma érdekel.

Milyen volt számodra a szülés? Mennyire volt beleszólásod abba, hogy mi történjen?

Nekem szerencsém volt, mert mindkét szülésem nagyjából úgy zajlott, ahogyan elterveztem. Vízben szültem, ami szerintem csodás dolog. Nem volt nagyobb komplikáció, így végig a szülőszobában maradhattam. Ha lett volna egyből átvisznek az osztályra (ugyanabban az épületben) és megszűnt volna a döntési lehetőségem, mert az orvosok döntöttek volna helyettem. Vészhelyzetben ez természetes. 

Mindkét szülésemet férfi bába vezette le. Ez először furcsa volt, de végül nem zavart. Nagyon jól kommunikáltunk mindkettőjükkel. Amint említettem, a szülés folyamán végig megbeszéltünk minden lépést és én hoztam a döntéseket az ő tanácsaik alapján. Ez nagyon jól működött. A férjem is bent volt. Szegény nem tudott sokat segíteni, de fogta a kezemet és, amikor kellett vigyázott ránk.

Volt-e nyelvi nehézséged bármilyen időszakban és ha igen, akkor hogy hidaltad át?

Először féltem, hogy elfelejtek majd angolul a nagy izgalomban/fájdalomban. Nem felejtettem el, meg akkor sem, amikor a nevető gázt használtam. A férjem nem tud magyarul, így egy barátomat kértük meg, hogy szükség esetén felhívhassuk és fordítson telefonon, ha csak magyarul beszélnék. Erre végül nem volt szükség.

Szülés után milyen támogatást kaptál a kórházban?

Angliában nem tartanak bent szülés után, ha nem muszáj. A birth centre-ben pláne nem, mert kell a hely. Ha szerencséd van egy éjszakát maradhatsz a szobában, ahol szültél, hogy kicsit kipihend magad. Apuka és a baba végig veled maradhat. Nekik is van ágy a szobában. Reggel, ha meg maradnod kell valamiért, akkor átköltözöl az osztályra. Na, ez mar nem kellemes. 4-5 anyuka babákkal egy szobában és apukának mennie kell. Itt csak akkor érdemes maradni, ha valami probléma van. Egyébként jobb otthon. Persze, pénzért lehet különszobát bérelni. Mi ezt sajnos nem tettük meg az első gyereknél. Azért ki lehetett bírni. Ezt utólag másképpen csinálnám.

A lányommal 4 napot maradtunk a kórházban, ez soknak számít Angliában. A kislányom nem akart enni és ezért nagyon aggódtak miatta. Szerintem csak fáradt volt…..

Az osztály más világ, mint a békés szülőszoba. Zajos, mert valamelyik baba folyton sír (éjszaka is). A segítség nem jön magától, mert a nővérek nagyon elfoglaltak. Így, kérni kell. Ha kéred, segítenek, nem szabad szerénykedni. Szinten NCT jótanács volt mielőtt szültem. „Kérj segítséget ha az osztályra kerülsz és szükséged van rá”. Én sokat csöngettem nővérért az első pár napban. Lehet, hogy nem szerettek érte, de végül mindenben segítettek. Minden kórházban van „breast feeding councilor”. Nekem nagy szükségem volt rá, mert a kislányom nem akart szopni. Én viszont nem akartam üvegből tápszerrel etetni. Mindketten makacs fajták vagyunk. Végül 5 napig fejtem a tejemet és adtam neki üvegből, ha kérte, ha nem. Itt fontos megjegyezni, hogy ebbe is van beleszólásod. Ha nem akarod nem adnak a gyereknek tápszert a kórházban. Értelmes keretek között te döntesz mindenben és semmit sem csinálhatnak a babáddal a beleszólásod nélkül. A baba mindig veled van, soha nem „megy” sehova nélküled (persze ha egészséges). A nővérek és a szoptatós nővérke is nagyon sokat segítettek de érdekes, hogy amint hazaértünk 4 nap után a lányom egyből szopott rendesen és nem kellett többet fejni és üvegezni. Szerintem otthon békésebbek és nyugodtabbak voltunk mindketten.

A fiammal egy éjszakát maradtunk a kórházban. Utána szaladtunk haza. Ha még egyszer szülnék megint ezt csinálnám.

Milyen támogatást kaptál miután hazamentél a kórházból?

Az első pár hétben amint hazérsz már jönnek is a védőnők látogatni. Nem kell hívni őket, a kórház értesíti őket. Ez jó, mert annyi kérdés van mindig. Megnéznek, hogy gyógyulsz-e te is (ha vannak varratok stb.) és hogy OK-e a baba. Meg is merik. Figyelik, hogy nem vagy-e esetleg depis. Én szerettem mikor jöttek. A legtöbbjük kedves és mindegyik szereti a babákat. Volt egy aki, olyan volt mint egy jótünder. A lányom egyből elaludt a kezében vizsgálat után.

Köszönöm szépen!

Ha a külföldi életről, külföldre költözésről olvasnál még többet, akkor izgalmas meglepetéseket találsz itt a Nők Külföldön oldalon. KLIKK IDE a meglepetésekért. 

Ha tetszett a bejegyzés KLIKK IDE és kövess a Facebook-on is.

Ha pedig a LinkedIn csoporthoz csatlakoznál, KLIKK IDE.

Kép: Clare Bloomfield at FreeDigitalPhotos.net

Comments

comments