Társadalombiztosítás külföldön – néhány esettanulmány
Sokan jeleztétek nekem, hogy számtalan nehézségbe ütköztetek, ha külföldön született meg a gyermeketek és sokan illetve tudom, hogy sokan aggódtok amiatt, hogy hogyan kaptok majd bármilyen ellátást, ha külföldre költöztök, esetleg pici gyerekkel költöztök haza. Megkértem éppen ezért Mergl Diána, TB szaktanácsadót, a gyesnet.hu oldal tulajdonosát, hogy írjon néhány cikket a témában, így segítve nektek az ügyintézés útvesztőjében eligazodni. Ma a legfontosabb jogszabályokról és néhány esetbemutatásról olvashatsz.
Az hogy Ki , Mikor és Hol biztosított , eldönthető az alábbi segítséggel könnyen meghatározható: egyszerre mindig csak egy tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozhat valaki és alapesetben azon tagállam jogszabályainak a hatálya alá tartozik, amelyben dolgozik.
A törvényi hátteret az alábbi jogszabályok biztosítják.
- Az ellátások szabályozását az Európai Union belül a 883/2004/EK rendelet szabályozza melynek az eljárási rendjét a 987/2009/EK végrehajtási rendelet mutatja meg.
- Magyarországon belül a 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet szabályozza a családok támogatását, melyek alanyi jogon járnak. Ezeket megigényelni a Magyar Államkincstáron keresztül kell.
- A jövedelemfüggő ellátásokat a 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szabályozza és megigénylésük a munkáltatón keresztül történik.
Kivételt képeznek a kiküldetésben részvevők, mivel ők ugyan külföldön dolgoznak, de a biztosítási jogviszonyuk az eredeti munkáltatójuknál van. A kiküldetés legfeljebb 24 hónapon át történhet. Ezen időszak alatt az A1 nyomtatvánnyal tudja bizonyítani ellátás igénylésekor, hogy biztosított, ennek a beszerzése a kiküldő országban lehetséges. Ekkor biztosítási jogviszony nem változik csak a munkavégzés helye.
A kiküldetésben részvevők esetében egy olyan speciális helyezet alakul ki, hogy a munkavállalók maradnak az eredeti munkáltatójuknál. Így a biztosításuk marad a kiküldő országban, jelen esetben a biztosítás Magyarországon van és az itteni jogszabályok alapján jogosult megigényelni a családtámogatási ellátásokat.
Akkor, amikor a biztosítási jogviszony is változik, akkor beszélhetünk külföldi munkavállalásról. Ebben az esetben az adott országban úgy fogja az ellátásokat megkapni, mint egy ottani állampolgára az országnak.
Ha a szülők az uniós országok közül két külön országban dolgoznak, a gyermekek pedig e két ország valamelyikében élnek, akkor a családi ellátások kifizetéséért az az ország felelős, ahol a gyermekek élnek.
Ebben az esetben pedig a kivételt a határ menti ingázók jelentik, akik olyan munkavállalók vagy önálló vállalkozók, aki szakmai tevékenységét másik tagállamban végzi, mint ahol a lakóhelye található és ahova rendszerint legalább hetente egyszer visszatér. Ekkor abban az államban rendelkezik biztosítással, ahol dolgozik. Jogosult a családi ellátásokra, beleértve azokat a családtagjait is, akiknek lakóhelye egy másik államban található.
A családi ellátások között számottevő eltérések vannak a különböző európai országokban, mivel az uniós országok szabadon dönthetnek arról, hogyan szabályozzák saját területükön az ellátásokra és a szolgáltatásokra való jogosultságokat. Mindegyik ország nyújt családi ellátásokat, de ezek összege és a folyósításuk feltételei országról országra jelentős mértékben eltérnek egymástól. Egyes országokban a családi ellátás rendszeres kifizetések formájában valósul meg, míg máshol a közvetlen kifizetés helyett a családosok adókedvezményekben részesülnek. A helyi szabályok ismeretének hiánya komoly anyagi következményekkel járhat.
Mergl Diána, TB szaktanácsadó további cikkeiben tovább boncolgatja majd a családtámogatások és társadalombiztosítás témáját.
Ha tetszett a bejegyzés KLIKK IDE és kövess a Facebook-on is.
Ha pedig a LinkedIn csoporthoz csatlakoznál, KLIKK IDE.