Segítség, kétnyelvű a gyerekem!

A mai cikket Ada, az otthonDALOLÓ gyerekzenei tanfolyam megálmodója, koragyerekkori zenepedagógus írta nektek, akivel már korábban készült egy interjú itt az oldalon. A téma: Hogyan támogassuk a gyerekünket külfölfön abban, hogy a magyar nyelvet is elsajátítsa.

Egy külhoni magyar anyuka kérésére a kétnyelvűség kérdése is szóba került az otthonDALOLÓ hírlevélsorozatban a minap. Azt kérte, hogy koragyermekkori zenepedagógusként adjak tanácsot neki és a sorstársainak, mivel erősíthetnék a magyar nyelv megtanulását a gyermekeiknél.

A kétnyelvűséghez anyaként, „hétköznapi” szinten is hozzá tudok szólni, mivel a kisfiam is kétnyelvű: az édesapja flamand. Soha nem éltünk egy háztartásban, de viszonylag közel (30 km-re) lakik hozzánk (Magyarországon élünk), így a kezdetektől legalább kétszer látta a fiát hetente, és viszi el magához manapság is. Apuka a konyhanyelvnél is kevesebbet beszél magyarul, azt viszont büszkén gyakorolja – bár ne tenné! Noha gondos szülő, sajnos nem sikerült megértetnem vele az elmúlt hat évben, hogy azzal tenné a legnagyobb szívességet a kisfiának, ha KIZÁRÓLAG flamandul („belgiumi holland” nyelven) beszélne hozzá.

Az a meglátásom, hogy ha így tett volna, a kisfiam most nemcsak magyarul, de flamandul is tökéletesen beszélne. A kiejtése így is elképesztően jó, meg is ért mindent, és gördülékenyen kommunikál, de ahogy én hallom, nem ragoz rendesen, és persze magyar szavakat kever – „flamandosan” ejtve – az apanyelvbe. Nem örülök ennek, de erről nem a kicsi fiam tehet. Remélem azért, hogy felnőttként, vagy legalábbis középiskolásként, lesz majd kedve megismerni az apanyelve logikáját, szerkezetét, tehát a rendes nyelvtanát is. Majd kiderül.

Azok a szülők, akik külföldön élnek, legyenek bár mindketten magyar anyanyelvűek, nincsenek könnyű helyzetben, hiszen az az elsődleges céljuk, hogy a gyermeküket megtanítsák a célország nyelvére, mert anélkül nem történhet meg a beilleszkedés, pláne az iskoláztatás. Mégis, azt gondolom, sokkal inkább elhatározás, mintsem lehetőség kérdése, hogy hogyan állnak a gyermekük anyanyelvi „képzéséhez”. Az elmúlt hónapokban sajnos többször szembesültem azzal, hogy a külföldön dolgozó, színtiszta magyar szülők azért nem tartottak igényt az otthonDALOLÓ-ra, mert nekik NEM céljuk a gyermekük magyar identitásának kialakítása és megerősítése! Ők többé nem akarnak hazajönni, nekik mindegy, hogy tud-e a gyermekük „rendesen” magyarul, vagy sem. Arra büszkék, ha mielőbb megtanul a csemetéjük németül vagy angolul, és osztrákként / németként / britként vagy amerikaiként elboldogul az új hazában. Ők így döntöttek, mi pedig tiszteletben tartjuk.

Vannak persze más hozzáállású szülők is, méghozzá szép számmal, akik felismerték annak szükségességét, hogy megtartsák a magyar identitásukat, ezért áldoznak arra, hogy a gyermekük – a hétköznapi kommunikáción túl – mondókákon, ölbeli játékokon, gyermekdalokon és népdalokon keresztül megismerkedjen a magyar kultúrával – végső soron a saját gyökereivel. Azok a szülők pedig, akik eleve „szeretnek” magyarok lenni, még vegyes házasságban élőként is nagy gondot fordítanak a gyermekük magyarrá nevelésére. Én ezeknek a szülőknek tudok és szeretek segíteni a legjobban.

Ha te is külhoni magyar szülő vagy, és fontos a magyar identitástudat kialakítása a gyermekednél, akkor azt javaslom, tudatosan tanítsd magyarul! Az anyanyelv az alap, utána jön a zenei anyanyelv a rangsorban. Csakhogy a kettőt nem érdemes szétválasztani, hiszen egyik a másikat „húzza”! Az otthonDALOLÓ hírlevélsorozatban többször írtam arról, hogy azok a gyerekek, akikkel sokat mondókáznak, akikkel játsszák a tündéri ölbeli játékokat, akiknek énekelnek gyermekdalokat és népdalokat, sokkal hamarabb és magasabb színvonalon sajátítják el az anyanyelvüket. És örömmel tanulnak meg tőled magyarul akkor is, ha te épp egy magyar apuka vagy, külföldi feleséggel, távol a hazádtól. Egyébként, hadd tegyem rögtön hozzá, hogy az idegen nyelvet is gyorsabban tanulják azok a gyerekek, akik „meg vannak fertőzve” a zenével! Egy időben gyerekangolt tanítottam egy nemzetközi hálózat tagjaként, így saját tapasztalatom van arról, hogy a jó zenei hallással megáldott – és a zene iránt alapjáraton érdeklődő – gyerekek sokkal könnyebben megtanulták a tananyagot…

De térjünk vissza a magyar nyelvre: különösen fontos „idegenben”, amikor a kicsi valóban csak otthon, a szűkebb családban, akár csak az egyik szülőtől hall magyar beszédet, hogy RÖVID, RITMIKUS szövegeket halljon és tanuljon meg, amelyek kedvet csinálnak neki a „nyelvtanuláshoz”, és amely révén AUTOMATIKUSAN megtanul magyarul. A kulcsszó: MONDÓKA! Minél több mondókát tud valaki, annál nagyobb esélye van arra, hogy megnyerje a gyerekét a magyar nyelv „megtanulására”. Az ölbeli játékok játszása rátesz erre még egy lapáttal! Nincs is annál jobb érzés, mint amikor azt hallom: Még! MÉG! – a kicsi ugyanis boldog ezektől a játékoktól, a füle és a szíve pedig nyitva van a hallásra…

Ezek a mondókák, ölbeli játékok – pláne a népdalok! –, tele vannak olyan kifejezésekkel, amelyek már kikoptak a hétköznapi nyelvből, ezért kiválóan alkalmasak arra, hogy a magyar nép hagyományairól, a régiek életéről, a régi használati tárgyakról, a foglalkozásokról – és összességében a magyar nép történelméről – beszéljünk a gyerekeknek (nyilván nem a legkisebbeknek…). A népdalok pedig sűrítik a magyar néplélek rezdüléseit, a magyar életérzést… Magyarnak lenni jó, magyarnak lenni – még a válságokkal terhelt időkben is – büszke gyönyörűség!

Én azt javaslom tehát, hogy akinek fontos, hogy magyar érzelművé IS nevelje a gyermekét, énekeljen neki sokat, mondókázzon, játssza az ölbeli játékokat, és így nemcsak kellemes, de hasznos, MINŐSÉGI IDŐT is eltölthet a kicsivel, aki a magyarságáért – felnőttként – biztosan nagyon hálás lesz! (Ez a belföldi szülőkre is érvényes!) Rengeteg jó mondókát, ölbeli játékot, gyermekdalt és népdalt ismerek, és szeretném mindezt átadni az értő füleknek, az értő szíveknek. Itt vagyok tehát neked, és itt vannak a tanfolyamaim is – földrajzi és időbeli korlátok nélkül –, hogy ha akarsz, te is élhess a lehetőséggel!

Az otthonDALOLÓ alaptanfolyam következő turnusa március 3-án indul: http://otthondalolo.hu/kulfoldon-laksz/. 24 lecke, összesen 100 népi gyerekzenei kincs – a gyermeked öröméért és a családod boldogságáért. Mélyen egyetértek Kallós Zoltán népzenekutató szavaival: „Addig leszünk magyarok, amíg magyarul énekelünk és magyarul táncolunk.” Hogy legyen mit énekelned, engedd meg, hogy segítsek neked is!  

Comments

comments