Nők a holland trónon – Éljen a Király!
Különleges élménybeszámoló ez a mai. Kovács Melinda Márta, aki sokáig Hollandiában élt, részt vett a budapesti Holland Nagykövetség koronázási ünnepségén. Ennek kapcsán írt a holland királynőkről és magáról a koronázási ünnepségről is.
Nagyon köszönöm neki ezt a klassz összefoglalót!
Április 30-án nagy ünnepség volt Hollandia szerte, hiszen aznap ültették a trónra IV. Vilmost, Hollandia királyát.
Mint minden évben, nagy izgalom előzi meg ezt a napot, mert hagyományosan ekkor ünneplik a királynő születésnapját, de idén ez másként alakult. Még január 28-án bejelentette Beatrix, hogy lemond a trónról, és idén nem a királynő születésnapját, hanem az új királyt fogják ünnepelni. 123 éve újra egy férfi a trónon!
A holland királyság egyébként nem olyan régi. 1815-ben hozták létre az Egyesült Németalföldi Királyságot, a holland gyarmatok, Hollandia, Belgium és Luxemburg egyesítésével, és az első királya az Orániai-Nassau-házból való I. Vilmos lett. Belgium már igen korán, 1830-ban kinyilvánította függetlenségét, innentől beszélünk Holland Királyságról. 1848-tól, már II. Vilmos uralkodása alatt Hollandia alkotmányos királysággá alakult.
Hollandiában a nők is örökölhetik a trónt, ezért III. Vilmos 1890-ben bekövetkezett halála után lánya, Wilhelmina (Vilma) került a trónra. Mivel akkor még csak 10 éves volt, ezért amíg be nem töltötte a 18. életévét, édesanyja, Emma királyné uralkodott helyette. Wilhelmina uralkodása alatt vészelte át Hollandia az első világháborút úgy, hogy végig sikerült megőrizniük a semlegességüket. A második világháborúban ezt a semlegességet nem sikerült megőrizni, a királynő a német megszállás idején Londonba vonult száműzetésbe, de 1945-ben visszanyerte a trónját. 50 éves uralkodás után lemondott, és a trónon lánya, Julianna követte. Wilhelmina nagyon népszerű volt, mint uralkodó, ma is lépten-nyomon találkozunk a nevével Hollandia szerte (például egy finom cukorkán is), de a magyarok is megemlékeztek róla, hiszen a ma már Városligeti fasornak nevezett út neve 1921 és 1950 között az ő nevét viselte: Vilma királynő út.
Wilhelmina Source: hu.wikipedia.org via Petra Zita on Pinterest
Julianna 39 éves korában lépett a trónra. Ő is sokat tett a magyarokért, például iskolaépítést támogatott az édesanyja nevét viselő úton. Az iskola ma is a nevét viseli: Julianna Református Általános Iskolának nevezték akkor, ma Budapest-Fasori Református Kollégium Julianna Általános Iskolájának nevezik. Támogatta az 1956-os forradalmunkat, rádiószónoklatot is intézett a menekültekhez, akik egy forradalmi zászlót nyújtottak át neki, amit a mai napig fontos ereklyeként őriz a holland királyi család.
Julianna Source: hu.wikipedia.org via Petra Zita on Pinterest
Beatrix 1980-ban foglalta el a trónt, amikor édesanyja 58 év uralkodás után átadta azt neki. Ugyan a politikába kevés beleszólása volt, minden héten találkozott a miniszterelnökkel, egyeztetett miniszterekkel, államtitkárokkal, és minden év szeptember harmadik keddjén ő vázolta fel parlamenti beszédében a kormány következő évre való terveit. Főleg a külpolitikában vállalt nagyobb szerepet, uralkodói látogatásaival segítve Hollandia külhoni kapcsolatainak megerősítését. 1996-ban nálunk is járt.
Beatrix Source: ordevanmalta.nl via Petra Zita on Pinterest
Lemondása után holland hercegnői címet kapott.
Source: sphotos-b.ak.fbcdn.net via Petra Zita on Pinterest
Az én életemben ez volt a második koronázási esemény, ami ilyen közel érintett meg. Az első 1993-ban történt, amikor megérkezve Belgiumba, másnap, július 31-én arra a hírre ébredtünk, hogy meghalt a király,Boudewijn. Minden szürkévé változott, a belgák szinte sokkot kaptak, szinte mindenki, mi is sorban álltunk kondoleálni, és elkezdődött a találgatás, ki lesz az új király. Mivel nem volt utóda, a testvére, I. Albert követte. Mi a tévéből izgultuk végig az eseményeket, és a koronázást is ott néztük.
A második ilyen koronázási ünnep viszont most volt. Eredetileg szerettük volna kint, élőben, a Dam téren végignézni az anyukámmal, de a munkám miatt ez nem volt lehetséges. Viszont kaptam személyes meghívót Hollandia magyarországi nagykövetségéről, hogy ott nézzük végig az eseményeket. Egyébként biztos vagyok benne, hogy a tévén keresztül kényelmesebb lett volna, de az élmény, ami ott volt, minden kényelmetlenségért kárpótolt. Az a királynő születésnapján megszokott, hogy minden narancssárgába burkolózik, de most minden még narancssárgább lett.
A rezidencián belül több helyen is volt kivetítő, mi az udvaron elhelyezettet részesítettük előnyben a nagy meleg miatt. Szerintem mindenki, aki holland, és épp Magyarországon volt, itt lehetett, akkora volt a tömeg.
A koronázás kezdetekor mindenki ott tolongott. Aztán három koppanás, majd a ceremóniameste bejelentette a király bevonulását: „de Koning!”. Hihetetlen elegancia, Máxima, Beatrix, és a három kis hercegnő természetesen királykékben voltak, IV. Vilmos palástban. Számos prominens személy volt jelen, köztük Károly, angol trónörökös is (vajon neki mi járhatott az agyában…?). A Wilhelmus eléneklése okozott némi zavart, mert az első versszak után mindenki elkezdett tapsolni, de aztán gyorsan visszakapcsolódtak a himnusz szövegébe.
Aztán Vilmos király belekezdett a trónbeszédébe. Sok mindent megemlített, a legszebb pillanat mégis az volt, amikor az édesanyjához beszélt. Szerintem mindenki, kivétel nélkül, sőt, maga a volt királynő is a könnyeivel küszködött, annyira megható pillanat volt. A beszéde végén megesküdött, hogy az holland királyság lakóinak érdekében védeni fogja az alaptörvényeket, az ország függetlenségét, mindent megtesz a szabadságért és a jogokért, és hogy jó királya lesz az országnak.
Bevallom, az alattvalók figyelme körülbelül eddig tartott, a köszöntőbeszédeket, felesküvéseket a királyra már csak kevesen nézték végig. A protokoll szerint mindezek után a ceremóniamester bejelentette a téren álló népnek, hogy „éljen a király!”, majd egy gyermekkórus énekelt a királyi párnak, mielőtt megjelentek volna személyesen is a téren az ott levőknek.
A rezidencián innentől mindenki ünnepelt. Finom ételeket szolgáltak fel, játékokat szerveztek a gyerekeknek, de folyamatosan ment az élő adás a történésekről, hogy épp hol tartanak a hajóúton, mit csinálnak. Természetesen mi is velük együtt énekeltük a király dalát, amit a király maga is élőben hallgatott végig.
Amália hercegnő számára, aki a trónörökös, láthatóan nagyon fárasztó volt ez a nap, de a végén igazán királyian integetett leendő alattvalóinak. Amikor a nagymamája, Beatrix lemondott, egyből meg is kérdezte az apukáját, hogy ő mikor akar majd lemondani, és természetesen a trónt is kipróbálta.
Source: royalty-online.nl via Petra Zita on Pinterest
Azt még nem tudni mikortól, de az már bizonyos, hogy nagy valószínűséggel még a mi életünkben újból egy nő fog uralkodni Hollandia felett. 🙂
Ha a külföldi életről, külföldre költözésről olvasnál még többet, akkor izgalmas meglepetéseket találsz itt a Nők Külföldön oldalon. KLIKK IDE a meglepetésekért.
Ha tetszett a bejegyzés KLIKK IDE és kövess a Facebook-on is.
Ha pedig a LinkedIn csoporthoz csatlakoznál, KLIKK IDE.