Külföldön élő nők munkaerő-piaci helyzete – Egy kutatás összefoglalója
Külföldön élő nőként, emellett pszichológusként és HR szakemberként fontos kérdésnek tartom, hogy milyen módon befolyásolja a nők karrierjét, munkavállalását a külföldi tartózkodás.
Egy kutatásba kezdtem még 2011. végén, hogy megkérdezzem a külföldön élő nőket, hogy hogyan alakult az ő munkavállalásuk, karrierjük.
Az eredményeket sokkal korábban szerettem volna közzétenni, azonban egy sok expat számára ismerős momentuma jött el az életemnek, félig-meddig hazaköltöztem. Ez azt jelenti, hogy a holmik fele Pesten van, a másik fele Bukarestben, én meg ingázom közöttük. Kialakult az itthon és otthon helyzet. 🙂 No, de vissza a kutatásra.
A kérdőívet 387 fő olyan nő töltötte ki, aki jelenleg külföldön él, vagy korábban élt ott. Valamennyi kontinensről, számos országból érkeztek válaszok. A válaszadók átlagéletkora 35,7 év, a legfiatalabb kitöltő 16 éves, legidősebb 67.
Sokan már több éve élnek külföldön és a többség nem tervezi, hogy hazatér az elkövetkezendő 5 évben. A válaszadók harmada pedig még nem tudja, hogy mikor költözik haza.
Miért költöznek a nők külföldre?
A válaszadó nők fele dolgozni ment külföldre, harmaduknak az élettársa vagy férje kapott külföldi állást,ezért a család is költözött. Sokaknál felmerült még az anyagi ok és a kalandvágy is. Többeknek pedig külföldi az élettársa vagy a férje.
Hogyan készülnek a nők a külföldre költözésre?
A legtöbben nyelvtanulással készülnek az utazásra. Sokan néznek utána a helyi jellegzetességeknek, ismerkednek előre a kultúrával. A nők negyede vette fel a kapcsolatot külföldön élő más külföldiekkel, így gyűjtve információkat, valaki pedig helyi lakosoktól tájékozódott.
Mi egyebet tettek még?
-
tájékozódás adózási, hatósági ügyekben;
-
információ gyűjtés interneten;
-
lakáskeresés;
-
álláskeresés;
-
pénzügyi fedezet megteremtése.
Körülbelül harmaduk mondta, hogy nem készült különösebben a külföldre költözésre.
Vajon a külföldi tartózkodás milyen hatással van a nők karrierjére?
A többség jobb anyagi helyzetbe került, sokan szereztek új szakmai tapasztalatot, ismertek meg új szakterületet, azonban viszonylag sokan voltak, akiknek fel kellett adniuk a karrierjüket, lejjebb csúsztak vagy megrekedtek a ranglétrán.
Hogyan készültek fel a nők a külföldi munkavállalásra?
A következő ábrán látható, hogy milyen arányban készültek fel a nők a külföldi munkavállalásra.
A legtöbben interneten tájékozódtak, elsősorban a külföldi állásportálokon keresgéltek. Többen felvették a kapcsolatot fejvadászokkal, munkaközvetítőkkel, valaki pedig a szakmai kapcsolatrendszerét mozgósította.
Milyen pozitív tapasztalatokat szereztek a nők külföldön?
Például ilyeneket:
-
nyelvtanulás;
-
ismeretszerzés, tanulás;
-
kívülről látni a dolgokat, szélesebb látószög kialakulása;
-
más értékrend, kultúra megismerése;
-
szabadság érzése;
-
kiszámíthatóság, szabályozottság;
-
elfogadás, tolerancia, segítőkészség;
-
szakmai és emberi kapcsolatok fejlődése;
-
„világpolgár” lét.
Még számos, izgalmas adatokat tartalmazó ábrát készítettem, amelyek a teljes összefoglalóban vannak.
Klikk ide az olvasásához vagy letöltéséhez.
A következő bejegyzésemben azokról a nőkről írok majd, akik még nem éltek külföldön. Ők vajon hogyan gondolkodnak a külföldi munkavállalásról?
A következő bejegyzésemben azokról a nőkről írok majd, akik még nem éltek külföldön. Ők vajon hogyan gondolkodnak a külföldi munkavállalásról?
Mit szóltok az eddigi eredményekhez? Meglepőek?
Ha tetszett a bejegyzés KLIKK IDE és kövess a Facebook-on is.
Ha pedig a LinkedIn csoporthoz csatlakoznál, KLIKK IDE.
Comments
15 hozzászólás
Szólj hozzá!
Itt kereshetsz a honlapon:
ORSZÁGINFORMÁCIÓK
Témák az oldalon
Még itt találsz meg:
EZEK A KEDVENCEINK:
Legutóbbi bejegyzések
Legutóbbi hozzászólások
Ezeken a helyeken élünk
Milyen következtetéseket vontál le az eddigi kutatásból? Van-e egyáltalán következtetés?
Kedves Alexandra,
Természetesen vannak következtetések, amelyeket részleteiben szeretnék, témánként feldolgozni.
Emellett a hosszabb összefoglalóban láthatóak bizonyos összefüggések is. Ezt a scribd-ről lehet letölteni.
Nagyon kíváncsi vagyok azonban a Ti véleményetekre is, mielőtt elkezdeném a saját „agyszüleményimet” terjeszteni. 🙂
Petra
Én nem értek hozzá, úgyhogy nem tudok levonni semmilyen következtetést 🙂 Csak azt látom, hogy történt ilyen is, meg olyan is. A többségnek úgy látom, hogy jobbra fordult az élete és pozitívan éli meg a külföldi létet. Dehát ez megfelel az elvárásnak, nem?
Azt látom, hogy a többségnek felsőfokú végzettsége van. Ezt érdekesnek találom, az én fordításomban a magasan képzett nők hagyják el főleg az országot, ami negatívum az anyaországnak.
Valóban történt ilyen is és olyan is. 🙂 Az elvárásokkal való összehasonlítás azért nagyon izgalmas (ezzel előre szaladok egy kicsit), mert kiderült a kutatásból, hogy azok a nők, akik még soha nem éltek külföldön, SOKKAL pozitívabb elképzelésekkel rendelkeznek a külföldi munkavállalással kapcsolatban, mint amilyen az a valóságban. VAGYIS mégsem jönnek be annyira az elvárások mindenki számára. Erről is fogok egy részletesebbet írni, mert érdemes ennek egy kicsit a hátterét is boncolgatni.
A felsőfokú végzettség túlsúlya inkább abból adódik, hogy a kutatáshoz leginkább az interneten kerestem válaszadókat, ott pedig túlsúlyban vannak (bár egyre kevésbé) a felsőfokú képzettségűek.
A következő bejegyzést Zsuzsa írta, de technikai okok miatt így tudjuk csak feltenni:
1.
Kedves Petra!
Nekifutok újra, remélem, most látható lesz. 🙂
Mindenek előtt gratulálok az érdekes kutatáshoz és az összefoglalóhoz.
Néhány kérdés megfogalmazódott bennem, több részletben megírom.
Feltűnt nekem is, hogy milyen sok (összesen 57,6%) a diplomások aránya a válaszadók között. Mennyi volt ebből a saját kapcsolati válaszadó és mennyi a teljesen ismeretlen, aki véletlenül bukkant rád a neten? Nyilván a saját kapcsolataid is inkább a diplomások köréből kerülnek ki, akik aztán ugyanebben a körben ajánlották tovább a kérdőívet.
Érdekes lehet egy olyan kérdés a végén (bocs, de nem emlékszem, hogy volt-e), hogy a válaszadót mi motiválta arra, hogy foglalkozzon a kérdőív kitöltésével? Én úgy gondolom, az internetezés ma már nem függ iskolai végzettségtől, ebben az esetben számomra izgalmas kérdés, hogy mennyire határozza meg maga a téma iránti érdeklődést az iskolai végzettség? Hiszen ez minden nő számára érdekes lehet, végzettségtől függetlenül, ráadásul diplomásként szerintem nehezebb külföldön dolgozni, mert sokkal jobb nyelvtudást igényel, mint amit pl. egy középfokú végzettségnél elvárnak.
Meglepett, hogy a válaszadók több, mint a fele (55,8%) nem akar visszatérni Magyarországra (ill. a származási és/vagy anyaországba). Ugyanakkor a 66% kapcsolatban él (házastárssal, élettárssal együtt, illetve még a gyerekek), így ez érthetőbbé tette a maradni kivánók – vagyis kitelepülők – nagy arányát. Még akkor is, ha a házastárs nem fötétlen külföldi állampolgár.
Kedves Zsuzsa,
A kérdőívet nemcsak saját ismerettségi körömben terjesztettem, hanem különböző Facebook, Iwiw stb. csoportokban is közzé tettem. Engem is meglepett a felsőfokú végzettségűek nagy aránya, bár feltehetően ez azzal lehet összefüggésben, hogy az internethasználók között eleve nagyobb arányban vannak képviselve.
A végén nem volt olyan kérdés, hogy mi motiválta, hogy kitöltse a kérdőívet, de valóban nagyon érdekes lenne megtudni.
Ezennel fel is teszem a kérdést mindenkinek: MI MOTIVÁLT BENNETEKET, HOGY KITÖLTSÉTEK A KÉRDŐÍVET?
Petra
Én mindig kitöltöm a rám is vonatkozó kérdőíveket, ha szakdolgozathoz, kutatómunkához kérik a segítségem.
Annak viszont külön örülök, hogy most az eredményt is láthatom és a blogért is köszönet!
2.
Kulturális adaptáció kérdéskörben
2. fázis: elutasítás és a kulturális sokk átélése
Szerintem ez függhet egyrészt
a/ nyelvtudástól (jobb nyelvtudással kevésbé jelenik meg), továbbá
b/ az alapszemélyiségtől. Volt ismerettségi körömben egy alapvetően komolyan paranoid nő, aki mindenkiben ellenséget látott, illetve saját magát a kiközösített külföldiként élte meg, holott a környezete kimondottan befogadó volt. A férjnek nem voltak ilyen jellegű problémái, nem is akart visszamenni Magyarországra, kifejezetten a feleség nyomására költöztek vissza. A hölgy otthon folytathatta a hivataását – de a paranoid személyiségén ez hazai környezetben sem változtatott.
c/ Nagyon fontos lehet ebben, hol él az illető. Európában kevésbé jöhet elő a másik kultúra elutasítása, mint pl. Ázsiában, ahool egészen biztosan nehezebb beilleszkedni.
4. fázis: beilleszkedés, aminek része lehet a saját kultúra elutasítása
Ez az utóbbi 1-2 évben szerintem hamarabb (vagy más fázisokat kihagyva) megjelenhet, aminek mindenképpen része a mai magyarországi gazdasági/politikai helyzet is.
Kedves Zsuzsa,
Teljesen egyetértek a megállapításaiddal: a nyelvtudás, személyiség és a földrajzi elhelyezkedés, illetve még sok egyéb szempont befolyásolja, hogy mennyire könnyű beilleszkedni.
Ezzel a témával szeretnék még részletesen foglalkozni.
A saját kultúra elutasítása nem biztos, hogy összefügg a politikai és gazdasági helyzettel. Sok olyan embert ismerek, akiknek hiányzik Magyarország, a magyar környezet, ugyanakkor racionális okok miatt továbbra is külföldön élnek. Itt is számít, hogy melyik országról beszélünk, mert ha nagy a kulturális különbség, vagy az alapszemélyiségtől távol áll a fogadó ország kultúrája, akkor kevésbé valószínű a teljes beilleszkedés.
Petra
3.
Kulturális adaptáció hazatérés után
Én felvennék egy 5. fázist is: amikor a hazatérő képtelen visszailleszkedni saját hazájába és visszamenekül külföldre, abba az országba, ahonnan hazatért. Erre számtalan példát tudok (a sajátomat is.)
4.
Szintén a visszatérőkre vonatkozó részhez kötődik az a meglepetésem, hogy a vissza(haza)térők 45,9%-a kevesebb, mint egy hónap alatt talált munkát magának Magyarországon. Gondolom, itt elsősorban a céges kiküldetésekről lehet szó, vagy pedig arról, hogy a külföldi munkahelyen csak akkor mondtak fel, amikor már megvolt a magyarországi új munkahely, ergo nem a „semmibe” tértek haza, hanem megvolt a folyamatosság.
A „semmibe” visszatérők esetében is igen szép eredmény, hogy 37,8%-uk 1-3 hónap alatt talált munkát – ezt én a külföldi munkatapsztalat és elsősorban a diploma meglétének tulajdonítom, pontosabban a kettő együtt előnyös egy diplomás állás megpályázásánál. Az eredmények szerint a megkérdezettek kb. negyedének könnyítette meg az elhelyezkedést a külföldi munkatapasztalat, ez számban-arányban passzol a „semmibe” hazatérők gyors állástalásához, illetve azokhoz, akik konkrét állásra jöttek vissza. Viszont elfelejtettem alaposabban összevetni ezzel azt a kérdéskört, hogy hogyan készítették elő a hazatérést.
Ezt még megnézem.
Ennyi jutott eszembe első nekifutásra.
Jobb lenne a blogban, de képtelen vagyok feltenni.
Üdvözlettel
Zsuzsa
Kedves Zsuzsa,
Én inkább úgy mondanám, hogy a kulturális visszailleszkedés nem volt sikeres (esetleg elhúzódó volt), vagyis megakadt a fordított kulturális sokk állapotában: nem sikerült hazatérés után újra beilleszkedni. Ez mindkét irányban előfordulhat: vannak, akik a fogadó ország kultúrájába nem tudnak beilleszkedni, vannak, akiknek a hazatérés okoz gondot.
A visszatérőkkel kapcsolatos adatok kicsit torzítanak, mert a kitöltők számához képest nagyon kicsi volt azoknak az aránya, akik már hazatértek. Közülük kerültek ki azok, akik gyorsan találtak munkát. Ők azok, akik legtöbbször nem a „semmire” tértek haza, hanem már volt ajánlatuk, vagy előre haladott állapotban volt a keresésük.
Petra
Ez a felsőfokú végzettség-külföldön összefüggés (vagy nem) valóban érdekes téma.
Egy gondolat elejéig visszatérnék rá: egyes országokba, például Ausztráliába elég nehéz a bejutás, ha nem csak turistáskodni jön az ember, így komoly vízum feltételek vannak. Vízumtól függően nagy jelentősége van a végzettségnek is, meg a szakmának. Ahhoz, hogy valaki a vízumot végigcsinálja, elég sok pénzt kell belefektetnie. Ez megint jelez valamit (?).
Zsuzsa válasza:
Sőt, Ausztráliában sok felsőfokú végzettséget nem fogadnak el, újra kell sok-sok vizsgát tenni, de ugyanez (volt még néhány éve) érvényes pl. Finnországra is. Így aztán – és ez kicsit kapcsolódik a kutatás feldolgozásának 2. részéhez – ha a pl. diplomával rendelkező nő a férjét kíséri külföldre (vagy külföldi állampolgárhoz megy férjhez és ezért költözik ki), akkor általában először évekig gyerekeket nevel, majd ha folytatni akarja a hivatását, leteszi a szükséges vizsgákat, aminek köszönhetően honosítják a diplomáját – és máris lehet dolgozni. 🙂 Ez viszont súlyos kiesés a szakmából, és nagyon nehéz a visszailleszkedés. Ha egyáltalán sikerül. Azok esetében, akik nem a férjhezmenetel miatt mennek külföldre, hanem állást pályáztak meg, vagy olyan középfokú végzettségük van, ami keresett szakma, de nem igényli a végzettség honosítását, a fentebb leírt fázis kimarad.
Szia Petra!
Gratulalok a blogodhoz nagyon jo lett.Azert segitettem mert szeretek segiteni mindenkinek es mindenhol ha tudok.Diploma ide vagy oda,elni kell , enni kell, es senki nem tudja hogy mit garantal a holnap es hol lesz szerencseje a nagy vilagban!Ettol szep az elet mindenki mashol es mashol lesz EMBER.Mindenkinek mas adotsaga van es mashoz ert.De a lagtobben haza ternek hanem maskor akkor mikor mar oreg lesz es a felodo orszagokban Nincs aki az ajtot ra nyissa.Mindenhol jo de legjobb otthon.
Kedves Petra ! Szivbol gratulalok a sikeres blogodhoz,csak igy tovabb! Nem irok kommentet,elsosorban,mert nem vagyok no,masodsorban,mert egy erdekes dolgot emlitettel, az ingazast az ITTHON es az OTTHON kozott! Nem ertettem meg tisztan, hogy melyik az itthon es melyik az otthon szamodra,de eleg mindkettobol a tapasztalat ! Hogy miert kulfold,az okok es okozatok targyalva voltak a valaszokban,termeszetesen mindenki magabol indul ki sot mindennek a megitelese tulajdonkeppen egyeni szemszogbol indul ki. Ez olyan valami(szakmadbol kiindulva, megerted)mint ahogy soha, de soha az eletben,egy, a kommunizmusban felnott emberi leny, fuggetlenul a tanulmanyi szintjetol,fuggetlenul a tarsadalomban betoltott helyetol, NEM FOG MEGSZABADULNI A KOMMUNISTA ESZMEI FELFOGASOKTOL!Elobb vagy utobb,de kiutkozik rajta,ezt nagyon megerted, amennyibenn az ITTHON vagy az OTTHON tobb mint 4-5 ev !Sokan kutatjak, vitatjak, hogy miert a hatalmas exodus,pedig a valasz egyszeru es a ket diktatura osszeferhetetlensegebol indul ki. Egyik a terrorisztikus, un. VOROS diktatura ( Ha nem tudod, megtanitunk; Ha nem birod, akkor segitunk; Ha nem akarod, KENYSZERITUNK )MIG A MASIK A PENZ DIKTATURAJA, (latsd. Szaniszlo Ferencz-Vilagpanorama)kifinomultabb,latszatszabadsagot, bosegre valo nagyobb lehetoseget,haladasra lehetoseget,munkahoz valo sokkal nagyobb lehetoseget ado DIKTATURA ! Nagyon erdekes megallapitasokat tesznek az idolegesen vagy szabadsagra hazatero ismerosok es ismeretlenek,akikkel sikerul elbeszelgetni:,,Ja, ott kemenyen dolgozni kell,nem adjak ingyen a penzt,de azert nagyon megeri !!!” Ott, az-az kulfoldon azt fizetik meg amiert tisztesegesen, kemenyen megdolgoztal,a kovetkeztetes-A PENZ DIKTATURAJA !!! Ezt nem ertik meg, de 15 eve mar reajottem, hogy NEM AKARJAK megerteni a rosszul valasztott vezetok,mert egytol-egyig kommunista multtal vagy egyeb kapcsolattal rendelkeznek az ex(elmeletileg)komunista rendszerrel, pszihologiaval es hatalommal!Rengetegen vannak a vezetok kozul akik a jol-bevallt kommunista modszereket egyesitik,tarsitjak a kapitalista,a penzvilag modszereivel, felhaszaljak az informaciokat vagy nagybacsitol, apukatol vagy anyukatol tudnak meg informaciokat (gazdasagi, altalaji, szemelyi)es felhasznaljak oket minden gatlas nelkul. Talan a kapitalizmus kezdetehez a VADKAPITALIZMUSHOZ hasonlitanam azt ami ITTHON ES OTTHON TORTENIK ! Csak az a nagyon fajdalmas,hogy kozben a NEMZETKOZI PENZHATALMAK uralma es ellenorzese ala kerulnek egesz NEMZETGAZDASAGOK, foleg ITTHON es OTTHON, ami meg egy ok az exodura,mert egy ismerosom igy biztatta a fiat es a menyet: ,,Menjetek el, Amerika, Kanada, Ausztralia meg fogad,itt ne maradjatok,mert a szivem hasadna meg, hogy egy hitvany es tolvaj vezetoseg altal eladositott orszag adossagat TI es az UNOKAIM UNOKAI IS FIZESSEK !!!” Ez egy egyszeru falusi ember termeszetes, osztonos meglatasa! Akkor a tanult, muvelt es kepzett emberek exodusa egy jobb elet remenyeben, szerintem ertheto es normalis !
Aldott szepnapot mindenkinek,fuggetlenul, hogy bel vagy kulfoldon el !