Korpovit keksz, Hollandia és két KitschyBaba

A szerelem szárnyán érkezett Hollandiába, azóta egy nagyobb és egy „kitschy” baba boldog anyukája. Meijer Mónikával beszélgettünk beilleszkedésről és saját vállalkozása elindításáról.

(Az interjút Szilágyi Andrea, önkéntes riporterünk készítette.)

Mi vitt Hollandiába és mióta élsz ott? 

A szerelem. Áprilisban volt 6 éve, hogy kiköltöztem.

Mennyire sikerült beilleszkedned?
Mára azt mondhatom, hogy 90-95 százalékosan, bár a holland barátaim ezzel biztos vitatkoznának, mert nem szeretem a hollandok nagy nemzeti büszkeségeit, a medvecukrot, se a heringet.

Van olyan holland specialitás, amit viszont szeretsz?

Imádom a holland sajtokat és az édességeiket.

Ezek szerint inkább holland barátaid vannak?

Ezen nem is gondolkoztam még!  Vannak magyarok is a magyar Ovisuli miatt, de inkább nemzetközinek mondanám a baráti körömet. Van köztük brazil, holland, indonéz és magyar is. De lényegesen kevesebb barátom van, mint otthon volt. Válogatós lettem, azt hiszem.

Mi hiányzik otthonról?

Leginkább emberek, a családom és a barátok, helyek, mint például Balatonszepezd, az időjárás, a Túró Rudi és a Korpovit keksz.

Hogy jött a vállalkozásod, a KitschyBaba ötlete?
Amolyan isteni szikra volt. Elképzeltem egy éjjel, hogy milyen jó is lenne a fantasztikusan strapabíró, cuki bőr cipőcskéket – amiket az én kislányom előszeretettel tett próbára nap, mint nap – Hollandiában forgalmazni. Másnap kaptam egy üzenetet ettől a kedves hölgytől, aki gyártja őket, hogy nem ismerek-e valakit, aki tudna a hollandiai terjeszkedésben segíteni neki? Hát, ismertem! Inspirációt az itteni legjobb barátnőm és az ő saját babaruha kollekciója is adta: ő ruháztatja a piciket, én meg adom hozza a kiegészítőket. Azóta is rengeteg segítséget kapok tőle, és együtt járunk piacozni.

Ki találta ki a nevet?
Én. A férjuram nagybátyja írta le így, vagyis hasonlóan, aki nagyon büszke arra, hogy az esküvőnk alatt, Budapesten megtanulta a következőket: kicsi baba nem szabad, es kérek két sört. Innen jött az ihlet, aztán már csak a nyelvtanon kellett gondolkozni, es minden klappolt. Manapság nagyon nehéz valami eredetivel előállni, ami nemzetközi, kiejthető, ékezetmentes, és még nem foglalt. Én mindenképp valami olyat szerettem volna, amiben van valami magyar. Számomra ez nagyon fontos volt, nem csak az én származásom, de a termékek származása miatt is. Szerintem legyünk büszkék arra, amink van, es hogy milyen tehetséges emberek élnek kicsiny hazánkban.

Mi a legnagyobb kihívás egy saját businessben?

Az időhiány, és hogy nem noszogat senki.

Akkor hogyan motiválod magad?

Úgy, hogy posztokat teszek Facebookra, hogy ekkor es ekkor ez és ez fog történni, megígérem az ügyfeleknek, hogy jövő keddtől fent lesznek az új termékek a webshopban, stb. Így nem tehetem meg, hogy elússzak, mert számítanak rám.

Van egy nagyon cuki kislányod. Hogyan oldható meg mellette a munka, ráadásul egy saját, home office-os projekt?

Nehezen. Este tudok vele foglalkozni leginkább, amikor alszik, mert a délutáni alvás ideje alatt éppen a házunkon dolgozom, ami ugyancsak nagy projekt.

De ezt is szeretem benne annyira, hogy minőségi időt tölthetek mellette Kissárkánnyal. Ha nagyobb a nyomás (piacok előtt, vagy új termékek fotózása előtt, webshop feltöltésnél), akkor előfordul, hogy miközben ő játszik, én elküldök pár e-mailt, vagy feltöltök pár képet, de egyelőre tudom menedzselni esti 3-4 órával.

Volt tapasztalatod saját vállalkozás terén? Vajon külföldön nehezebb, mint itthon?

Saját tapasztalatom semmi, annyit tudok, amit a barátnőmtől hallottam itt kint, valamint amit apukámtól és a partnerektől (akiktől a gyönyörű magyar portékákat vásárolom) otthon. Ha az ő véleményüket veszem alapul, nagyon egyszerű a dolgom Hollandiában. Állítólag itt a legkedvezőbbek a feltételek egy vállalkozás elindításához Európa szinten.

És hogy áll most a KitschyBaba? Megtette már az első lépéseket?

Igen, ugyan még gyerekcipőben, de már jár. Nagy áttörés volt a KitschyBaba oldal első webshopos vásárlása és a rotterdami, első igazi nagy piacos részvétele. Május 13-an lesz a következő piac, ahova a barátnőmön és a cipőcskéken kívül az újabb magyar kézműves termékek is velem jönnek majd. Már alig várom!

Az interjút készítette Szilágyi Andrea.

2,5 évig voltam „nő külföldön”, Prágában töltöttem be egy regionális pozíciót egy nemzetközi médiaügynökségen. Szeptemberben költöztem haza, azóta business coachinggal és újságírással foglalkozom.

A Nők külföldön oldalon több írásom jelent meg a cseh kalandjaimról, 2016. decemberében pedig interjúsorozatot indítottam, amelyben külföldön élő vagy korábban külföldön élt művészekkel, érdekes emberekkel beszélgetek a tapasztalataikról.

Comments

comments