Itthon hagyott gyerekek

Az MTA Közgazdaságtudományi Intézete által nemrégiben megjelentetett Munkaerőpiaci Tükör kapcsán sok cikk született arról, hogy melyek a legnépszerűbb célországok a Magyarországról kivándorlók számára, miért és hova mennek az orvosok és az egészségügyi szakdolgozók és hasonló témákról. A kiadványban szerepel azonban egy rövid összefoglaló (készítette Blaskó Zsuzsa & Szabó Laura) is egy olyan témáról, amiről nagyon keveset beszélünk: a hátrahagyott gyerekekről. Egy nemzetközi szervezet, a Children Left Behind adatai alapján a 2010-es évek elején körülbelül félmillió gyerek élt az EU-ban egyik vagy minkét szülője nélkül, a szülők munkavállalása miatt. A 2011-es népszámlálás adatai alapján a migráció ilyen szempontból körülbelül 22ezer kiskorút érint Magyarországon, vagyis ennyien élnek ideiglenesen vagy tartósan valamelyik vagy mindkét szülő nélkül.

A gyerekek külföldi beilleszkedésével, külföldre költözésével foglalkoztunk már itt az oldalon is, de miért fontos az itthon maradó gyerekekkel is foglalkozni?

Az elemzések szerint a szülő hiánya negatívan hathat a gyerek testi- és lelki egészségére és iskolai előmenetelére is. Emellett persze a mérleg másik serpenyőjében ott van az anyagi előny, ami a szülő külföldi munkájából származik.

A népszámlálási adatok alapján leginkább az apák azok, akik külföldön tartózkodnak (körülbelül 10000 család esetében ideiglenesen, több, mint 2000 esetben tartósan), de kisebb számban vannak olyan családok is, ahol az anya dolgozik külföldön (kb. 400 család esetében ideiglenesen, 200 esetben tartósan).

Ha szívesen böngésznéd az adatokat, akkor az alábbi táblázatban életkorokra lebontva is megtalálod, hogy a különböző életkorú gyerekeket nevelő családokból mennyit érint az egyik vagy mindkét szülő távolléte.

 (Ha nem látod az adatokat KATT a képre!)

A kutatók földrajzi különbségeket is találtak. Legnagyobb arányú a külföldi munkavállalás miatt szétválasztott családok köre Borsod-Abaúj-Zemplén, Tolna, Veszprém és Baranya megyében, legkevésbé pedig Pest és Győr-Moson-Sopron megyére jellemző a különélés. Ez utóbbinál valószínűleg az ingázók nagy aránya adhat erre magyarázatot.

A külföldi tartózkodás oka csaknem minden esetben a munkavállalás az anyák és az apák esetében is. A külföldön élő apák csaknem kétharmada (64 százalék) szakmunkás végzettségű.

Könnyen mondhatnánk, hogy számtalan gyerek él egyszülős családban válás miatt, nincs nagy különbség. Ugyanakkor a saját praxisomból is látom, hogy mennyire nem ugyanaz a helyzet. Egy külföldön élő szülőt sokkal ritkábban lát a gyereke, ráadásul az otthon maradó szülőt, nagyszülőket gyakran megviseli a külföldön tartózkodó szülő hiánya. Míg egy válás esetén van arra esélye az egyedül maradó szülőnek, hogy új kapcsolatot létesítsen, ilyen esetben ténylegesen egyedül éli a mindennapokat, gyakran évekig. Amikor pedig a külföldre költözés és a válás kombinálódik, akkor az még nehezebb helyzetbe hozza a történet valamennyi szereplőjét.

A migráció és gyereknevelés kapcsolatáról, hatásairól fogunk még írni, hiszen egyre több családot érint hosszabb-rövidebb ideig a dolog.

 

Comments

comments