Oltások, ha külföldre megyünk
Sokan kerestetek meg oltásokkal kapcsolatos kérdésekkel minket, ezért összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat. A cikk megírásához a Nők Külföldön orvosszakértőjét, a Háziorvosblog szülőanyját, Ipolyi-Topál Gittát kértem fel. Gitta háziorvosként dolgozik, számtalan olyan kérdéssel találkozik nap, mint nap, ami valamennyiünket foglalkoztatja. Ezért indította el a blogját 2010-ben, hogy segítsen eligazodni a betegségek, orvosi problémák útvesztőjében. Ma az oltásokkal kapcsolatos tanácsait olvashatjátok el.
Utazás, kivándorlás előtt fontos kérdés, hogy milyen oltások kötelezőek vagy ajánlottak. Ezeket nem tudjuk mind felsorolni, hiszen országonként eltérő, de pár alapelvet nézzünk át.
A kötelező és az ajánlott
Egy csomó helyen nincsen kötelező védőoltás, mégis melegen ajánlott beadatni bizonyos vakcinákat az adott helyre jellemző fertőző betegségek szerint. Ezen a linken egy egyszerű kis alkalmazást találsz, ahol kiválaszthatod az úticélt, és kidobja a javasolt oltásokat. Hogy mi az, ami mindenképpen kötelező, azt érdeklődd meg az úticélod konzulátusánál. Az USA nagykövetségének honlapján például az áll, hogy az ő általuk kijelölt orvos – még itthon- megvizsgál, és egyénileg ítéli meg a korod, egészségi állapotod (és a meglevő oltások alapján) hogy milyen oltásokat szükséges felvenni.
Nemcsak az számít, hogy ahová utazol, ott milyen betegségek vannak, hanem az adott ország saját magát is védi, és kérhet oltásokat aszerint, hogy Te honnan jössz, vagy hol utazol át, mielőtt az országba érkezel. Példa erre Brazília, ahol akkor kell sárgaláz elleni védőoltás meglétét igazolni, ha bizonyos országokon keresztül érkezel (pl. Venezuela, Bolívia, Peru) és szó nélkül visszafordítanak a reptéren, ha nincs meg a kiskönyved.
Időben gondolkodj!
Oltástól függően több hét is lehet mire a védettség kialakul, és több oltást sorozatban adnak többhetes-hónapos időközökkel. (Bár néhány oltásnál létezik gyorsított séma, azért az a jó, ha szabály szerint történik a beadás.) Ezért időben el kell kezdeni tervezni, különösen, ha fejlődő országba (Afrika, Ázsia, Dél-Amerika) utazol.
Várandósság
Fontos, hogy orvos mérlegelje a haszont és a kockázatot a fennálló fertőzésveszély, a terhesség kora és egyéb tényezők alapján.
Dokumentáció
Nem nagyon találkoztam még élő emberrel, aki tudta volna, hogy van-e egyáltalán oltási kiskönyve, nemhogy még azt, hogy hol. De amikor akár 8-10 szúrásról van szó, hidd el, hasznát veszed. Néhány oltás életre szóló védettséget ad, némelyek 5-10 évre (tetanusz), mások 2-3 évre védenek (kullancs-encephalitis, hastífusz).
Ha viszont nincs meg a dokumentáció, az orvosnak minden esetben úgy kell eljárnia, mintha nem kaptad volna meg az oltást, vagyis beolt. Leggyakoribb ez tetanus esetén: minden egyes sérülésnél beadja a traumatológia, mert rendszerint nincs az embernél a papír, hogy egy éve, mikor ugyanígy szögbe lépett, már kapott oltást, vagyis fennáll védettség.
Több, különböző időtartamokra védettséget nyújtó oltásnál pedig már lehetetlenség észben tartani, mikor melyiknek az emlékeztetője esedékes. Egy szó mint száz, ne hányd el az oltási kiskönyvedet.
Ki segít?
Budapesten és nagyobb vidéki városokban vannak oltóközpontok. Némelyik állami, némelyik pedig ÁNTSZ engedéllyel működő magánszolgáltató. Itt találsz egy listát, ahol város szerint megtalálod őket.
Ha nem tudod, hogy mikor kell orvoshoz rohanni és mikor kezelheted nyugodtan otthon magadat vagy a családot, ha külföldön utálsz orvoshoz menni és elkerülnéd, ha csak teheted, akkor neked való Gitta online tanfolyama, ahol választ kaphatsz a leggyakoribb orvosi kérdéseidre és megtudod azt is, hogy mit tegyél vészhelyzetben.
Ha tetszett a bejegyzés KLIKK IDE és kövess a Facebook-on is.
Ha pedig a LinkedIn csoporthoz csatlakoznál, KLIKK IDE.
Kép forrása: Ambro / FreeDigitalPhotos.net