Dolgozzak vagy inkább képezzem még magam?
Nagyon gyakran felmerül mostanában ez a kérdés:„Vállaljak-e munkát most vagy képezzem magam és akkor még jobb munkát fogok találni?” Ezt a dilemmát sok nő ismeri, akik esetleg hosszabb kihagyás után szeretnének visszatérni a munkaerőpiacra. Ezzel a kérdéssel azok is szembesülhetnek, akik külföldön vállalnának munkát, azonban végzettségük nem elfogadott az új országban. Meddig érdemes képeznünk magunkat és hol kell tudnunk megállni? Mai bejegyzésem erről fog szólni.
Nagyon divatos fogalom mostanában a Life Long Learning (LLL), az élethosszig tartó tanulás. Ez nemcsak az iskolarendszerű képzéseket jelenti, hanem valamennyi iskolarendszeren kívüli oktatást (pl. nyelvtanfolyam) és a tervezett, otthoni tanulást is. Korábbi bejegyzéseimben többször leírtam, hogy mennyire fontos a szaktudásunk, ismereteink elevenen tartása, fejlesztése, hiszen az segíthet abban, hogy akár kihagyás után is elhelyezkedhessünk. Ezzel én továbbra is teljes mértékben egyetértek, de néhány fontos szempontra hívnám fel a figyelmeteket.
Egyre több, jelenleg nem dolgozó nőnél látom, hogy szeretne elhelyezkedni, valamilyen tevékenységet végezni. Sokan nekiállnak elvégezni tanfolyamokat, iskolákat, egyre több és jobb végzettséget szereznek, mégsem mennek el dolgozni. Amikor rákérdezek az okára elhangzik: „még nem tudom eléggé”, „még nem vagyok elég jó benne”, „ez a végzettség még nem elég”. Ezeket a válaszokat végzettségtől, munkatapasztalattól függetlenül adják. Mi ebben a csapda?
Ahhoz, hogy valaki kompetens, jó legyen egy adott területen muszáj gyakorolnia. Nem elég az elméleti tudást megszerezni, napi szinten gyakorolni kell, vagyis CSINÁLNIA, amit megtanult. Tudom, hogy a csapból is az folyik, hogy tanulni kell, az álláshirdetések megfogalmazásától is megijedhetünk első pillanatban, de el kell hinnünk magunkról, hogy képesek vagyunk hasznos munkát végezni akkor is, amikor még J nem mi vagyunk a legjobbak az adott szakmában. Ha elvégeztünk egy képzést, akkor keressük meg a módját, hogy az ott megszerzett ismereteket hasznosítsuk. Lehet, hogy eleinte ez csak önkéntes vagy rosszul fizetett munka, de idővel egyre jobbak és jobbak leszünk benne, így előre léphetünk.
Fontos a REÁLIS ÖNISMERET és ÖNBIZALOM is. Ha valamiben már jók vagyunk, akkor ez el kell hinnünk akkor is magunkról, ha épp külföldön keresünk munkát vagy pedig hosszabb-rövidebb kihagyás után szeretnénk elhelyezkedni. Az önbizalommal kapcsolatban tervezek egy anyagot, mert tudom, hogy ez sok nőnek gondot jelent.
A végére egy kis elmélet a tanulás folyamatáról, a tanulás szakaszairól. J
A „nem tudás”-tól a kiválóságig 4 fázison keresztül zajlik az út. Alább láthatóak ezek a fázisok.
–
A 4 fázis magyarázata:
1. „Nem tudom, hogy nem tudom, hogyan is kell csinálni.”– Nem vagyok tudatában annak, hogy valamihez nem értek.
2. „Tudom, hogy nem tudom, hogy hogyan kell csinálni.”– Tudatában vagyok annak, hogy valamihez nem értek.
3. „Tudom, hogy tudom, hogyan is kell csinálni.” – Koncentrálnom kell ahhoz, hogy jól csináljam. (Pl. kezdő autóvezetőknél a sebesség váltás.)
4. „Csináltam valamit?” – Már nem kell tudatos odafigyelés, hogy jó csináljam.
Gyakorlással az első fázisból eljuthatunk a negyedikbe, amikor már szinte ösztönösen végezzük megfelelően az adott tevékenységet. Kutatások szerint a legtöbb készség esetében a harmadik fázis körülbelül 1000 óra gyakorlást jelent, a negyedik végére eljutás pedig 5000 óra gyakorlást igényel.
Ez mindenképpen jó hír, hiszen fél év alatt már jók lehetünk valamiben, kicsit több, mint 2 év alatt pedig kiválóak. Ez persze csak akkor igaz, ha valóban CSINÁLJUK, gyakoroljuk az adott tevékenységet, munkát.
Hajrá, gyakorlásra fel! 🙂
Ha tetszett a bejegyzés KLIKK IDE és kövess a Facebook-on is.
Ha pedig a LinkedIn csoporthoz csatlakoznál, KLIKK IDE.
Comments
Itt kereshetsz a honlapon:
ORSZÁGINFORMÁCIÓK
Témák az oldalon
Még itt találsz meg:
EZEK A KEDVENCEINK:
Legutóbbi bejegyzések
Legutóbbi hozzászólások
Ezeken a helyeken élünk
