Az a fránya nyelvtanulás – 10 tipp
Sokan reagáltatok az előző bekezdésekre, elsősorban azzal kapcsolatban, hogy milyen kihívásokkal kellett megküzdenetek, amikor külföldre költöztetek. Szinte mindenki említette a nyelvismeret hiányát vagy gyengeségét, ami nemcsak a munkába állást, hanem a mindennapi életet is megnehezítheti.
A mai bejegyzésemben néhány tippet adok arra, hogy milyen módon lehet ezeket a nyelvi akadályokat leküzdeni. Nem nyelvtanár vagyok, ezért sokkal inkább saját és ismerőseim tapasztalatait fogom megosztani, illetve pszichológusként egy picit érinteni fogom a nyelvtanulás pszichés aspektusait is.
-
Felejtsd el a középiskolai vagy egyetemi nyelvórákat: A nyelvtanulás nem szükségszerűen nyelvtani szabályok és szavak magolásából áll. Ne akarj nyelvtanilag szabályosan beszélni, hiszen ezt az anyanyelvünkön se tesszük. Figyeld csak meg, hogy mennyi hibát vétünk, amikor magyarul beszélünk. 🙂
-
Engedd el azt a gondolatot, hogy „Nincs nyelvérzékem.”: Számos kutatás bebizonyította, hogy még azok a felnőttek is meg tudnak tanulni idegen nyelveket, akik korábban nem sajátítottak el semmilyen más nyelvet az anyanyelvükön kívül. Legtöbbször pusztán a SZÁMODRA MEGFELELŐ formát kell megtalálni és garantált a siker.
Tedd fel magadnak a következő kérdéseket:
-
Szeretek-e szabályokat és szavakat memorizálni?
-
Mikor jegyzek meg könnyebben dolgokat: ha látom, hallom vagy olvasom?
-
Szükségem van-e partnerre, csoportra a tanuláshoz vagy egyedül könnyebb?
-
Szeretek alaposan felkészülni mielőtt élesben kipróbálom a dolgokat vagy pedig belevágok és megnézem, hogy mi a hatás?
-
Szükségem van-e részletes tervre a tanuláshoz és napi rutin kialakítására vagy pedig jobban viselem a rugalmas időbeosztást?
Ha ezeket a kérdéseket végig gondolod, akkor a következő tanácsok közül ki tudod majd választani azokat, amelyek számodra megfelelőek. Mindannyian mások vagyunk, épp ezért nincs egyetlen üdvözítő megoldás.
-
Tűzz ki egy célt: Gondold végig, hogy mire kell majd neked a nyelv, majd ennek megfelelően határozd meg azt a nyelvi szintet, amit el szeretnél érni. Ez a cél ez legyen reális, elérhető, vagyis ne akarj nulláról tárgyalási szinten beszélni két hónap alatt. Ha munka vagy tanulás miatt időnyomás alatt vagy, akkor érdemes egy nyelvtanárral végig beszélni, hogy mi a célod, mi az aktuális nyelvtudásod és mik azok a tanulási módok, amik közel állnak a szívedhez. Ő majd segíteni tud abban, hogy mi az a reális határidő, amit ki tudsz tűzni magad elé.
-
Válaszd meg a megfelelő eszközöket: Ha a 2. pont alapján végiggondoltad, hogy milyen típusú tanuló vagy, esetleg még tanárral is egyeztettél, akkor tudod, hogy mik azok az eszközök, amelyek leginkább támogatnak majd. Néhány ötlet:
-
Filmek idegen nyelven, magyar vagy idegen nyelvű felirattal.
-
Zenék, szövegekkel.
-
Nyelvoktató CD-k, DVD-k.
-
Kocsiban, útközben hallgatható mp3 anyagok.
-
Napi nyelvlecke e-mailben: pl. Katedra szókincsfejlesztő, 5perc angol.
-
Idegen nyelvű könyvek, újságok.
-
Nyelvtanuló közösségi portál: Pl. Livemocha
-
Tanulj a saját tempódban: Tartsd magad a kitűzött célhoz, határidőhöz, de ne hasonlítgasd össze magad folyamatosan másokkal. Nézd meg, hogy magadhoz képes hogy haladsz és ünnepelj meg minden egyes megtett lépést: pl. első vásárlás idegen nyelven, első ügyintézés idegen nyelven, első állásinterjú idegen nyelven. A lényeg, hogy folyamatosan fejleszd a nyelvtudásodat, ne hagyj ki heteket, hónapokat, de ne is akarj egyszerre túl sokat markolni. Lépegess előre kis lépésekkel.
-
Tanulj együtt másokkal: Könnyebb a motivációt megtartani, ha időnként vagy rendszeresen másokkal együtt tanulsz akár nyelvtanfolyamon, akár közösségi portálon, mint a Livemocha. Megoszthatjátok egymással a trükköket, hasznos anyagokat, weboldalakat stb.
-
A nyelvtanulás nem más, mint intuíció: Ha külföldön élsz, akkor észre fogod venni, hogy nem kell mindig szóról szóra megértened azt, amit a másik mond, akkor is érteni fogod a mondanivalóját. Ez nagyon más, mint ahogy az iskolában tanultunk. Amikor egy beszélgetést hallasz, próbálj meg a szövegkörnyezetre, hangulatra, a beszélő hanglejtésére figyelni. Meglepő módon hamarosan profin fogod a nyelvet érteni a legkülönbözőbb hétköznapi helyzetekben.
-
Ne add fel, ha nem jut eszedbe egy szó: Ne állj meg, ha nem jut eszedbe pont az a szó, amit mondani akartál. Írd körül, mutogasd el, táncold el stb. 🙂 A lényeg, hogy megértesd magad. Meg fogod látni, hogy – ellentétben az iskolával – mindenkit csak az érdekel majd, hogy megértik-e, amit mondani akarsz. Senkinek nem számít, hogy azt hogyan teszed.
-
Beszélj, beszélj, beszélj!: Ha az előző pontokat megfogadod, akkor nem fog zavarni, ha nem beszélsz helyesen, az se zavar majd, ha nem érted szóról szóra a másik mondatait. A lényeg a kommunikáció lesz: megérteted magad és megértesz másokat. Ez fantasztikus élmény, amit ha megízlelsz, garantáltan függő leszel. 🙂
-
Kezdd el a tanulást még utazás előtt: Ha tudod, hogy külföldre utazol, akkor készülj fel rá előre. Kezdj el ismerkedni a helyi nyelvvel, vagy esetleg valami olyan nyelvvel pl. angollal, ami a kezdeti nehézségeken átsegít. A közösségi oldalak segítségével, akár helyiekkel is gyakorolhatsz, vagy bármilyen korábban említett módszert kipróbálhatsz.
Nektek milyen módszerek váltak be, milyen trükköket használtatok nyelvtanulásra?
Ha tetszett a bejegyzés KLIKK IDE és kövess a Facebook-on is.
Ha pedig a LinkedIn csoporthoz csatlakoznál, KLIKK IDE.
Comments
20 hozzászólás
Szólj hozzá!
Itt kereshetsz a honlapon:
ORSZÁGINFORMÁCIÓK
Témák az oldalon
Még itt találsz meg:
EZEK A KEDVENCEINK:
Legutóbbi bejegyzések
Legutóbbi hozzászólások
Ezeken a helyeken élünk
Hát bizony ez nehéz kérdés!
Én először még otthon könyvekből próbáltam tanulni az új nyelvet, a férjem is segített a kiejtésben, de azt mondta, hogy helyettem nem tudja megtanulni, tanuljak, aztán kérdezzek, ha kell…
Vettem egy csomó könyvet, az interneten keresgéltem, de nem haladtam sehová.
Amit megtanultam rövid idő alatt el is felejtettem, mert nem gyakoroltam.
A legnagyobb problémám az volt, hogy nem volt egy tematika, ami alapján haladtam, kapkodtam ide-oda.
Az önálló tanulás nem mindenkinek sikerül, nem kell elkeseredni!
Amikor kijöttünk, akkor 2 nyelvtanfolyamra is beiratkoztam.
Itt derült ki, hogy nem volt hiábavaló az előző munka sem, mert szép lassan visszajöttek azok, amiket egyszer már megtanultam.
Így könnyebb volt tanulni és egy bizonyos szint elérése után már ment az önálló tanulás is.
A csoportokban a legjobbak közé tartozom, de ehhez nagy szorgalom kell!
Mindenképpen javaslom kint a nyelvtanfolyamot eleinte, vannak olcsók közülük, és tapasztalatom szerint sokszor a drágábbak sem érik meg a plusz pénzt.
Olyan tanfolyamot kell keresni, ahol az élő beszédre helyezik a hangsúlyt, a nyelvtani szabályokat utána már könnyű megtanulni!
Nem kell siettetni a dolgokat, tényleg a saját tempóban kell haladni, mert egyébként stresszessé vélik az egész folyamat.
És a kulcs tényleg az, hogy beszélj!
Eleinte lehet, hogy gátlásos az ember (én is az voltam), de minden alkalmat meg kell ragadni, hogy beszélgess emberekkel.
Villamoson, buszon, utcán, boltban…mindenhol!
Az idős nénik, bácsik jó alanyok, ők szeretnek beszélgetni:-)
Megértik, hogy te még csak most tanulod a nyelvet és segítenek, nekem ez a tapasztalatom.
Nekem nagyon nagy élmény volt, hogy kb 4 hónap kinti élet után, amikor egyedül kellett vinnem a gyerekeket az orvoshoz, akkor el tudtam mondani, mutogatni:-), hogy mi a bajuk és megértettem, hogy az orvos mit mondott.
Nyelvtanilag persze nem volt minden a helyén, de megértettem magam, és megértettem, amit válaszolnak.
Az ilyen esetek erőt adnak!
Ezért még akkor is próbálj meg egyedül intézkedni, ha esetleg van nyelvi segítséged!
A kényszer nagy úr, ha nincs ott a férjem, aki fordít, akkor nekem kell összeszednem magam és elmondani, hogy mit akarok.
Az ilyen esetekben előre fel szoktam készülni, a szótárból kikeresem a megfelelő szavakat, és így már megy:-)
Köszi Gilda a bíztatást! Szerintem ez mindenkinek jól jön. 🙂
Úgy tűnik, hogy Te is inkább azt élted át, hogy elkezdeni nehéz, de utána beindul a dolog.
így van, ha kicsit belejön az ember, utána minden sokkal könnyebb:-)
Nem szabad elkeseredni a kezdeti nehézségeken!
Kedves Gilda! Most nagyon a szívemből szóltál. Mi is külföldön élünk, kijöttünk a férjem után és bizony nagyon „megszenvedem” a nyelvtanulást. Itthon rengeteget tanulok, amit sokszor rendre elfelejtek. Nézem a tv-t, hallgatom a rádiót, eljárok a gyerekekkel a játszótérre… De nem egyszerű. Mindenbe belekapok, sokat szeretnék egyszerre és nem haladok. Nyelvtanfolyamra nem tudok elmenni, pedig van kimondottan külföldieknek szervezett, ingyenes csoport, mert a lányomat nem tudom hová tenni. A kezdeti gátlásokat, már lassan leküzdöttem. De őszintén megvallva egy szintén „bevándorlóval” jól megértem magam, de az anyanyelvűekkel, háááát… Mindenesetre jól jöttek a biztató szavak. 🙂
Kedves Anita,
Ezek szerint nagyon jól haladsz, a nehézségek ellenére is.
Ezért írtam azt, hogy fontos a reális cél, mert így mindig lehet sikerélményed. 🙂
Hátha itt a blogon vagy a facebook csoportban találsz valakit, aki pl. skype-on tud még egy kicsit segíteni. Megnézheted a Livemocha oldalt is, mert ott is tudsz otthonról tanulni.
Sok kitartást kívánok! 🙂
Petra
Kedves Anita!
Ne keseredj el, nem könnyű ez!
Nekem szerencsém volt, mert volt olyan csoport, ahol vigyáztak a picire.
Nem tudunk sokan egyedül haladni, ez nem baj, ez nem a mi gyengeségünk, tehetetlenségünk! Próbálj meg az emberekkel beszélgetni, de tudom nem könnyű!
Én mindig arra gondolok, hogy a gyerekeimnek jó itt, együtt van a család, ha kicsit elkeseredek.
Próbáljátok betenni a gyereket akár fél napra is az oviba, hogy tudj mozogni, tanulni!
Ez is problémás (és drága) lehet, nekünk 1 évünkbe tellett, mire kaptunk helyet, és csak a szerencsén múlott, hogy építettek egy új ovit, de majd csak szeptemberben kezdi.
Én átéltem a depressziót, hogy másra nem vagyok jó, csak arra, hogy elmenjek a nagyobbik gyerekért az iskolába, illetve vigyázzak a kicsire. Nem értem, hogy mit mondanak körülöttem, nem tudom megfogalmazni, amit mondani akarok.
Lassan belejössz te is, hozzáteszem én is még a tanulás fázisában vagyok:-)
De mindenképpen bizakodó állásponton, mert érzem, hogy a gyerekeknek jobb lesz itt, mint otthon.
És nem a gyerekek vannak értünk, hanem mi vagyunk értük!
Igen, néha fel el adni a biztos karriert, hogy nekik legyenek lehetőségeik:-)
Ha nyitott vagy a világra, minden könnyebben megy!
…ezt mintha én írtam volna, ugyan ezeken a problémákom mentem illetve megyek át még most is, azt gondoltam, h én vagyok az egyedüli, aki ennyire „béna”…körülöttem élő ismerősök már „profin” beszélik a nyelvet és nem tudom nekik elmagyarázni, h ha otthon vagy a srácokkal és minimális az ingerkörnyezet, akkor nagyon nehéz, de látom a fejlődést…csak így egy kissé lassabban megy
Ezért jó ez a blog!
Látjuk, hogy nem vagyunk egyedül a problémánkkal, és nem is biztos, hogy mi vagyunk a bénák!
Felnőtt fejjel egyébként is nehezebb tanulni:-)
Csak nyugodtan, a saját tempódban haladj, a többiek biztosan többet vannak emberek között, esetleg dolgoznak…úgy persze könnyebben megy!
Sziasztok
En is kint elek Nemetországban a kislányommal együtt,nagyon nehez volt a kezdet maga a nemet nyelv tanulása a kislányom hamar megtanulta ö most 2-ikas de meg jár hozzá tanár hetente 2 alkalommal de neki már jol megy,nekem bizony nehez volt nagyon sokat idegeskedtem miatta hogy nem boldogulok es rájöttem hogy minel többet vagyok a nemetek közeleben annál hamarabb tanulok meg beszelgetni most már boldogulok tudom az alapokat es persze meg tanulok sokat nehez volt de megerte en ugy erzem mert itt egy egeszen uj elet es uj lehetösegek nyiltak meg elöttem es most már tudom minel jobban tudom a nyelvet annyal több lehetösegem lesz a munkában is most szeptemberben lesz 1 eve hogy kint vagyunk es nagyon örülök neki hogy akkor igy döntöttem hogy ki jöttem hogy könyebb es jobb legyen.Ez egy egeszen más eletforma es mások a szokások de itt nyugodt es magasabb sokkal az eletszinvonal mint otthon.Mindenkinek csak azt tudom tanácsolni ha tud es van lehetösege menjem es ne tetovázzon sikerülni fog es sokkal jobb elete lesz mint otthon.
Kedves Ilona,
Nagyon jó még egy sikersztorit olvasni. Gratulálok a kitartásodhoz és a nyelvi fejlődésedhez.
A munkakeresésben valóban nagyon sokat segíthet a nyelvtudás, ráadásul egy munkahelyen még sokkal gyorsabban fejlődik az ember.
Petra
Krisztina 2012.06.21.
Én kinnt élek és dolgozom 2 éve Ausztriában. Egy idősek otthonában dolgozom. Amikor kijöttem alapfoku nyelvizsgával rendelkeztem. Ugy gondolom a nyelvet anyanyelvi környezetben lehet megtanulni. Nekem is volt „depressziom” hogy nem értem mit mondanak, nem fogok megtanulni németül. A munkahelyemen sokat segítettek. Most már sokkal jobban megy a nyelv mint amikor kijöttem. Már automatikusan beszélek, bár néha keresgéllni kell a szavakat. Most kezdem érezni hogy tudok németül, bár ehhez még sok idő és tanulás kell. De ez nagyon jo érzés…
Krisztina
Gratulálok! 🙂
Épp számomra aktuális problémát írsz le a cikkedben, nagyon jól jöttek a jótanácsok! Munkahelyet szeretnék váltani, német és francia után most az angollal küzködök, valahogy ez megy a legnehezebben, lehet már öregszem 🙂
Örülök, hogy megtaláltad ezt a bejegyzést. 🙂
Petra
Bárcsak azon kellen törni a fejem, hogy a német és a francia után angolt kell tanulni:-)
Elvileg az angol könnyebb az említett 2 nyelvnél, nem?
Kedves Gilda!
Könnyebb az angol a nèmetnèl is ès a franciànàl is.
Àltalànos suliban nèmetet tanultam 8 èvig,nem ment könnyen,nehèz volt a nyelvtanja.
Közèpiskolàban franciàt tanultam 2 èvig ès angolt 5 èvig.Mindkettô jòl ment(4-es,5-ös szinten).Örülök,hogy tanultam angolt,mert miutàn Norvègiàba költöztem,kellett(igaz a suli òta felejtettem is,de ràkènyszerültem,hogy beszèljek).A norvègot nem tanulom règòta,szerintem ez a nyelv is könnyû.Azt mondta pàrom,hogyha tanultam nèmetet vagy angolt,akkor a norvèg könnyebb lesz,igaza volt.
Èva
Èva a nevem,26 èves vagyok,Magyarorszàgon belül Gyulàròl jöttem külföldre a szerelemèrt.A pàrom 37 èves,12 èves volt,amikor a szüleivel ès tesòjàval Nèmetorszàgba költözött ès 29 èves volt,amikor Nèmetorszàgbòl Norvègiàba költözött.Itt èl màr 8 ève,nemsokàra àllampolgàr lesz.
Itt(Norvègiàban) èlek vele màr lassan 2 ève.Az elsô 4 hònapban angolul kommunikàltam a szomszèdokkal.Azutàn elkezdtem tanulni egy magàntanàrnàl(ô norvèg,egyetemen tanìtott) heti egyszer 3 òra.Nem tartott sokàig kb. 4-5 hònap.Nem voltak nagyon kötöttek az òràk,nèha volt hàzifeladat,de semmi extra.Minden òràn beszèlgettünk(rajtam kìvül meg voltak ketten tanulòk),mikor mirôl,a lènyeg,hogy norvègul.Segìtett a tanàr a nyelvtani rèszben,adott feladatokat,de alapjàban vève nem olyan szigorù betartandò rend volt,mint a suliban.A lènyeg,hogy beszèlnünk kellett vele,mint egy ismerôssel.Pl. napi dolgokròl,szabadidôrôl,idôjàràsròl,termèszetrôl,csalàdròl,iskolàròl stb.(mikor mi)Közben ô is vàlaszolt a kèrdèseinkre,jò volt.
2011 màrcisàtòl jùniusig jàrtunk hozzà,azutàn azt mondta nekem,hogy az alapjaim megvannak màr ès ügyes is vagyok,ezentùl csak beszèljek ès beszèljek ès beszèljek.A többi jön magàtòl,mindig tanulok valami ùjat,mindig hibàzok,de egyre többet tudok.Szòval elmondhatom,hogy egèsz jòl megy a dolog,sokan mondjàk is!Azutàn leesik az àlluk,amikor mondom nekik,hogy nem jàrtam hivatalos tanfolyamra,”csak” egy magàntanàroz ès fôleg,hogy cirka màsfèl ève tanulom csak a nyelvet.Van egy nagyon rendes szomszèdunk(ô az abszolùt favorit szomszèd),ô sokat segìt a tanulàsban.Kìvànom,hogy mindenkinek,aki külföldre megy ilyen jòl menjen a nyelvtanulàs,üdvözlettel: Èva
Sziasztok, Kriszta vagyok es Ausztriaban elek mar tizenot honapja. Egy eve itt van velem a kisfiam, itt ujra jarta az otodiket, vagyis az itteni elsot a Hauptschuleban.
November vegen jott utanunk a ferjem is. Most pedig juliusban az anyukam es a lanyom es a nagyfiam (bar o csak szunetre, mert o Muveszeti Szakkozepbe jar Nyiregyhazara, es nem akarja otthagyni, az az elete, neptancos.
Ket szazoras kurzus volt az otthoni eloeletem, amit a diploma miatt kellett elvegeznem, nalunk eleg volt az alapfoku. Mindez hat evvel az ideerkezesem elott, kisse poros volt mar, khmmm…
De csodalatos modon szepen visszajott minden. De minden.
A munkahelyemen nagyon nehez volt eleinte. Nagyon sok szerb, szlovak kolleganom volt, egesz nap azt hallottam.(Ok kivaloan megertik egymast, en a 22 eves orosz nyelvtudasommal pedig nagyjabol mindig ertettem mit beszelnek, meg a mult idot is, ugye a regi otthoni nyelvtanitas kizarolag nyelvtanbol allt:)A konyhan is dolgozik egy orosz holgy, vele tobbszor is probalkozom a reg tanultak felidezesevel, talan lassan ideje lenne egy kicsit tobbet is foglalkozni ezzel.
A fordulat akkor kovetkezett be, amikor kijott a kisfiam, hiszen rengeteg ugyintezes kovetkezett, az iskolaba beiratastol, a kapcsolattartasig, e-card, stb.
Nagy elmeny volt az elso iskolai bevasarlas, kaptunk egy listat, te atyauristen, mi tanultuk anno, hogy Heft a fuzet, de rengeteg dolog volt, amirol fogalmunk sem volt, es kerdezoskodni kellett:) Naggggyon elveztuk:)
Mai napig nem ertem, miert Geodreiecke a haromszog vonalzo, de nagy elmeny volt, amikor rajottunk:)
Es beindult a verkli, nincs megallas. Azok az osztrakok, akikkel kapcsolatban vagyok, trafikos neni, akitol megtanultam mi a feltoltes ( na azota mar ismerem ezer formajat, mert mast mondunk, ha kepet toltunk fel, mast ha a wc-papir tartot, a szappanadagolot 🙂
A banki ugyintezom, is rengeteget dicser, minden alkalommal, most butort vasaroltunk, ott is bokolt az elado, ezek lelkileg mind-mind felturboznak. Lassan mar en is elhiszem magamrol, hogy itt az ideje itthagyni a vendeglatast es sajat szakmamban is eljott az en idom (szocialis munkas vagyok,es itt bizony alap a kommunikacio
).
A gyermek rendkivul jol boldogul. Folyekonyan beszeli a nemetet, otthon elsotol tanulta kettannyelvuben,egy biztos, a nyelvtannal, helyesirassal semmi problemaja, lassan mar a szokinccsel sem. Anyunak kivalo tolmacsa, akarhova mennek.
Zsofi lanyom most fogja itt ujrakezdeni a kozepiskolat, egeszen biztos vagyok benne, hogy semmi problemaja nem lesz, o nyolc evig jarta otthon a kettannyelvut, mindent megert, amit hall, meg nem mer megszolalni, dehat meg alig tette ki itthonrol a labat, de elobb utobb elkezdodik az iskola es nem lesz kecmec. Az elso heten atesik a beszed-sokkon, ami elkerulhetetlen. Valter es Zsofi egyebkent remekul kamatoztatja az angoltudasat, mindketten nulladik evfolyammal kezdtek otthon a kozepiskolat, egy ev angol tizennegy oraban hetente, csak a beszed-alkalmak hianyoztak. Most megkapjak. Egyedul utaznak, railjet-en is, mindenhol elboldogulnak.
Egy biztos: a helyiek segitokeszek, ha latjak hogy akarsz:)
Nekem angolnál a film felirattal vált be legjobban.
rövid, vicces sitcomokat érdemes nézni, ahol a köznapi témák és nyelvezet alap.
erre tökéletes volt a friends, amit magyarul már ismertem, maj néztem angolul, magyar felirattal, majd angol felirattal, majd anélkül…
Jó lenne megtalálni finn szinkronnal és felirattal is 😉
Sziasztok,
Zürich melletti kisváros az uticel,egyelőre informálódni szeretnek.szuper az oldal